Made in Távol-Kelet

Made in Távol-Kelet


Lámpa nélkül veszélyes az átkelés a Kőbányai úton a Józsefvárosi Piachoz, pedig a zebránál megálló autó mellett nagyon tilos elhaladni. A gyalogosok ugyanis könnyen belehalnak ebbe, de ez sok autóst nem foglalkoztat a 2×2 sávon. Nemrég egy kínai nőt elütöttek a külsőben, az autó feldobta középre és még ketten átmentek rajta – meséli a parkolóőr. “Megpusztult a csóró, de rögtönbe, érted.” Értem, igen.

HACCP: viccelsz?

Én most szerencsésen átérek. Bent tilos fényképezni, ez ki is van írva, meg nem is vágyom rá, hogy a kínai maffia berántson egy bála 500 Ft-os napozóbugyi és egy halom NIKE Air-max közé egy kicsit dumcsizni. Amúgy a körbeablakos edzőcipőre az első ár 6500 Ft, ami negyede sincs a boltinak, viszont úgy járhatunk vele mint az ott beszerzett  meztelen nős öngyújtóval. Elég volt egyszer leejteni, hogy sose tudjunk lángot csiholni vele. Az esztétikai értéke megmaradt.

Ők adják, mi vesszük

Ők adják, mi vesszük


Az aluljárókból ismert távcsövek és szárazelemek itt is hegyben állnak, de a legjobban a vendéglátás futhat. A hapcinak szelídített HACCP-normákat az itteni büfésor valószínűleg kiröhögi. A sokfázisú mosogatást kiváltja a műanyag tányér, az illatok vonzóak, az árak nem vészesek, és máris szalad a bolt. Kis üzlete előtt épp mindenki ebédelt, az üvegtésztán és a jázminrizsen kívül nehezen kivehető hozzávalókból.

Sajátságos közlekedés

A bódék között eléggé sajátságos az egymás közti közlekedés. A kínai eladóktól nem várom el, hogy magázódni tudjanak magyarul, más lepett meg. Egy kézikocsit toló (nem kínai!) férfi azzal kért utat magának, hogy egy ácsorgó asszonyságnak rásózott egyet a farára. Javasolnám neki az “Utat a tahónak!” kiáltozást, abból mindenki tudná, hogy ő jön.

Olcsón bólogat a tehén

Olcsón bólogat a tehén


Autófelszerelést alig látni, de a játékautó az más, abból van dögivel. Rádiótávirányítású kisautót a másik kínain (a Fáy utca és a Béke utca sarkán) 1200-tól mértek, egy nagykerekű, úgy 40 centis dzsipbe szinte beleszerettem 3800-ért. Akkus kisautó is kijön 3000 alatt, alku nélkül, de aki ide jár, az tud a képlékeny árakról. A nyelvhasználat egyszerű. Vevői oldalról elég a számokat megérteni és a drága, a sok meg az add olcsóbban fordulatokat variálni. Megy a biznisz, de nem az engem most érdeklő autófelszerelésből. Parfümből, édességből és elsősorban ruhaneműből fogy irgalmatlan mennyiség.


Egy vagy sok?

Ha az ember nem egyet visz valamiből, rögtön van kedvezmény. 1 db 700, sok 500 áll egy táblán. A butikospultok között üdítő egy műszakiárusba botlani. Itt aztán minden van, és az elemes szemöldökkiszedőtől kicsit balra megpillantok valami autós tárgyat is. Az ezüst fejegység minden zenei formátumot képes lejátszani, amiben csak CD-t hamisítanak a távoli államban, biztató kék fényekkel is megszórták gazdagon, de az árát hallva lehorgasztom az orromat.

Csak felnőni ne kelljen!

Csak felnőni ne kelljen!


Persze az árképzésben benne van, hogy kiből mit néznek ki, de 16 rongy még alkualapnak is sok. 5000-be elvittem volna, de ekkora diszkontra nem számítok, ezért otthagyom. Mellette látok egy fekete rádiót, de az is 16 ezer, amit én csak harmadikra értek meg. Nincs rutinom a kínai-magyarban, ezért az arab és a kínai kereskedő közötti alkufolyamatot végképp nehezen követem, pedig mindketten az én anyanyelvemet használják.

Látványosság a kínai

A kínai piacnak turisztikai értéke is van, az angyalföldin három német fiatal téblábolt, a józsefvárosin pedig két, talán skandináv asszonyságba botlottam. Megmártóznak kicsit a mi nyomorunkban, aminek így beugorva tényleg szórakoztató kulisszája a kínai piac.

Öccá volt, de lealkudtam

Öccá volt, de lealkudtam


A legtöbb termék, amin megakad a szemem öccába kerül. 500 forintot sokféleképpen el lehet tapsolni a kínain. Kommersz felesből a Fáy utcaiban két és fél jön ki belőle, a józsefvárosin ennyiért adnak 10 (!) pár zoknit, vagy egy elemes szappanbuborék-fújóra is futja, listaáron.

Vízipittó, öccáé

Autós szerkók híján vízipisztolyt nézek. 500 Ft az első tét, de amikor a háromra kimondom az ezret, már érzem, hogy többet is kihozhattam volna az alkudozásból. Nem baj. Beérek az irodába, megtöltjük, elharmadoljuk éveink számát, és aznap már nem dolgozunk – annyit.

De autóra való igazi kék LED-es távol-keleti bóvli egyik piacon sem akadt a hálómba. Irány a Homasita! Az autósboltban mutatnak is gyorsan pár gyöngyszemet. Elsőre megfog a pörgős krómdísztárcsa, amelyből négy kerül 3800 forintba. Ebben az a jó, hogy kis ráfordítással és valódi igényességgel majmolhatjuk az amerikai nagymenők krómfelnis dzsipjeit. Nem csoda, hogy viszik, hirtelen csak 15 colosban van a polcon.

Ez a kisebbik kínai Angyalföldön

Ez a kisebbik kínai Angyalföldön


Világít, bólogat

A világító szelepsapkát is Kína ontja ránk. Többféle szín van belőle, párja elhozható 1400 alatt. Rázkódásra-ütésre indul be a villogás, amire a mifelénk megszokott útminőség bőven ad alkalmat. Ne sajnáljuk, a készletben 12 gombelemet is kapunk. A bólogató kutyát is sikerült továbbfejleszteni a messzi Kínában, ezért bólogató elefántok és tehenek is érkeznek a klasszikus ebek mellé. Bármit keresünk, Kínával nem bírni a versenyt. Se kicsiben, se nagyban, de főleg nem gagyiban.