Az autók is tehetnek a szokatlan melegről 1

Az autók is tehetnek a szokatlan melegről


A közlekedés fejlődése rövidíti a távolságokat

A XX. és a XXI. század embere a motorizációban látta és látja a megoldást. Kényelmes a földből vett energiával működtetett járművekkel gyorsítani az életünket. Fáradságmentes, de egyre drágább. Gyors, de egyre jobban szennyezzük vele a környezetet látható és egyelőre láthatatlan módon.

A nagyvárosi szmog, a kipufogógázok okozta légúti betegségek olyan hatásai a növekvő autóforgalomnak, amelyet bárki a saját bőrén azonnal megtapasztalhat. Nem biztos viszont, hogy a hó nélküli télért vagy az aszályos nyarak miatt kevés, ezért drága gyümölcsért a fenekünk alatt brummogó gépjárművet eszünkbe jutna hibáztatni. Holott ma már szinte senki nem vonja kétségbe, hogy a növekvő üvegházhatású gázkibocsátás a légkör melegedését és az egész bolygó éghajlatának megváltozását vonja maga után.

Az éghajlatváltozás az egész földi élővilágot fenyegető, létező veszély, melynek mértékét ugyan még nem tudja pontosan megbecsülni a tudomány, de az bizonyosnak tűnik, hogy földtörténeti léptékben nagyon rövid idő alatt fog bekövetkezni. Hatásai magukban foglalják egész földrészek klímájának megváltozását (lehet, hogy nem terem majd meg nálunk a búza?), a rendkívüli időjárási események gyakoriságának növekedését (hurrikánok, árvizek, aszályok miatti bozóttüzek, kiszáradó folyók), a tengerek vízszintjének növekedését.

A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátásának jelentős részéért az energiatermelés felelős, ugyanis az energia javarészét fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítjuk elő. Bár nem a közlekedési szektor zabálja a legnagyobb szeletet a világ energiatortájából, de sajnos a közlekedés az, ahol a leggyorsabb a növekedés üteme. 1985 óta közel 50 százalékkal több energiát igényel mozgásszükségletünk, míg az összes többi gazdasági ágazat 4,2 százalékkal növelte energiaigényét.

A legnagyobb baj, hogy a légi és a közúti közlekedés népszerűsége sosem látott méretekben növekszik. A fokozott autóhasználat és az olcsóbb repülőjáratok által generált egyre nagyobb repülési kedv jelentős környezetterhelő hatással bír.

A közlekedés a legártalmasabb

A közlekedés első számú felelőse a környezeti és egészségügyi ártalmaknak, mivel jelentős mennyiségű toxikus szennyezőanyagot és üvegházhatású gázt pufognak ki. Elsősorban a személyautók között tapasztalható, hogy az utóbbi két évtizedben az energiafelhasználás hatékonysága és a mérgezőanyag-kibocsátás mértéke kimutathatóan javult, ám a járművek kihasználtsága és egyre növekvő száma az előnyt hátránnyá változtatják. És persze az autós marketinggépezetnek sikerült elérnie, hogy néhány országban hatalmas terepjárók és óriási benzinmotorok a gazdasági jólét mutatói.

Lapozás után kiderül, merre tart a fejlődés, valamint, hogy mi mit tehetünk saját jövőnk érdekében


Mikor jön a fejlődés?

Alig múlt 100 éves a belsőégésű motor, a fejlődés viszont megtorpanni látszik. Működési alapelvükön nem lehet változtatni, a mostani fejlesztések csak arra terjednek ki, hogy a károsanyag-kibocsátást leszorítsák. Kezdetnek ez is elég, ám a környezetszennyezés és a véges olajkészlet más megoldást kíván.

Alternatívák vannak, amik persze még több kérdést vetnek fel. Hiszen nem elég azt nézni, hogy az autóban milyen folyamatok játszódnak le. Nemcsak az számít, hogy mit tankolunk, mi távozik, és közben mit megy az autó. Jelentőséggel bír az is, hogy a nafta, amit tankolunk, milyen folyamatok árán születik meg. Mekkora energia- és anyagi befektetetéssel áll rendelkezésre az üzemanyag.

Ha csak azt néznénk, hogy miből mi keletkezik az autóban, akkor egyértelműen a tüzelőanyagcellát kiálthatnánk ki a jövő motorizációjának győzteseként. Itt ugyanis az autó hidrogént tankol, majd a tüzelőanyagcella a hidrogénből villamos energiát előállítva elektromos motoron keresztül hajtja meg az autót. Látszólag környezetszennyezés nélkül – mégis egy sor problémával.

Ha ütemében nem is nő, csak a jelenlegi mértékben folytatódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, légköri koncentrációjuk évszázadokig nőni fog, ami a földi átlaghőmérséklet növekedéséhez fog vezetni. A kibocsátást tehát csökkenteni kell ahhoz, hogy a légkör legalább jelenlegi állapotát stabilizálni tudjuk.
Addig azonban, amíg a kormányok és a politikusok a benzin értékesítéséből befolyó adóknak ennyire örülnek, addig ne számítsunk túlzott tömegközlekedés fejlesztésre.

Tehetünk még valamit?

A legfejlettebb országokban a közlekedés felelős a szén-dioxid kibocsátás egynegyedéért és ez a részesedés növekszik. A várható növekedés akár 30-40%-kal mérsékelhető csupán megfelelő (kis légellenállású, kis fogyasztású, könnyű) járművek széles körű bevezetésével. Tovább csökkenthető az energiafelhasználás a járművek méretének csökkentésével, a területrendezési gyakorlat megváltoztatásával, a tömegközlekedés fejlesztésével, alternatív üzemanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználásával. A közlekedés éghajlatváltozás szempontjából kedvező reformja más környezeti problémák megoldásához is hozzájárul (pl. helyi levegőszennyezés). A kormányzatokat mindazonáltal komoly feladat elé állítja a környezetileg előnyös, költséghatékony és politikailag is elfogadható intézkedések kidolgozása. Íme néhány a lehetséges intézkedések közül:

–Gépjárművek energiafogyasztásának csökkentése:
adókedvezmény az alacsony fogyasztású gépjárművek vásárlóinak;

–áttérés energiahatékonyabb közlekedési módokra: vasúti és vízi szállítás előnyben részesítése a közúti és légi szállítással szemben;

–közlekedési innováció: technológia és infrastruktúra innovációja, pl. alternatív üzemanyagot vagy villamos energiát használó járművek fejlesztése, innovatív közlekedési rendszerek, közlekedésirányítási információtechnológia, nem motorizált közlekedést támogató közlekedési rendszerek, alacsony energiaigényű áruelosztó rendszerek. Az innováció ösztönzésére szolgálhatnak a kutatás-fejlesztési támogatások, a technológiai kísérletek, piaci ösztönzők, információcsere;

–a közlekedési magatartás megváltoztatását és a technológiai innovációt elősegítő politikák és intézkedések: integrált környezet- és közlekedéspolitikák; közlekedési és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő területfejlesztési stratégia; monitoring; konzultáció; piaci eszközök az alternatív üzemanyagot használó járművek gyártóinak piacra jutásának elősegítésére.