Szex és Párizs 1

Szex és Párizs

Párizsban úgy tűnik, kicsit magasabb fokú a földalatti közlekedés kultúrája a budapestinél. Körülbelül 13 metróvonal létezik a francia fővárosban, aminek nagy részén volt alkalmam utazni az ott eltöltött három nap alatt.

Mivel a metró nagyrészt a felszín alatt közlekedik, ilyenkor a turisztikai látványosságok híján a hölgyek elemzése teszi ki az egészséges férfiember programját.

Sajnálatomra a metróban uralkodó 26 fokos hőmérséklet nem késztette a gyengébbik nem tagjait lenge ruhák viseletére, a turistákat viszont annál jobban megviselte.

A divat fővárosa ide vagy oda, nagyítóval sem akadtam szép nők nyomára. Extrém divatirányzatok nem hódítanak nagyobb arányban a hazainál, és inkább a férfiakra jellemző a néha nevetséges öltözködés és hajviselet.

A szép női vádlik számát nem, de a kényelmet biztosan fokozzák azok az elegáns női cipők, amelyek teljesen lapos sarokkal készültek és a megfigyelés alapján igen népszerűnek számítanak a hölgyek körében. Itthon ugyanezek a cipellők minimum öt centis sarokkal találnak gazdára, kíváncsi vagyok, a magyar nőknél mikor győz a kényelem a hiúsággal szemben.

A francia nyelv ismeretének hiánya az ismerkedésnél csak az idősebb korosztály esetében jelenthet problémát, a fiatalabb korosztály nagy része már francián kívül beszél más nyelvet is, általában angolul.

A félreérthetetlen mosolyokat értékelik a hölgyek és szimpátia esetén nem pironkodnak hasonló mimikával viszonozni gesztusainkat. A becserkészés további mozdulatairól nem tudok nyilatkozni, mivel megfelelő alany hiányában nem volt a szemkontaktusnál magasabb szint, de a jelek biztatók.

Jóval nehezebb dolga lesz viszont annak a szoknyavadásznak, akinek a szalon gyönyörű hoszteszeire fáj a foga. Az autógyártók a meglepetések helyett és híján idén inkább a lányokkal próbálták a standok körüli tömeget növelni. Nem volt hiány a csinos lányokban, akik bárkinek dobtak egy kedves mosolyt és szívesen pózoltak, ha éppen fényképezőgéppel a kezünkben közelítettünk feléjük.

A legcsinosabb, legszexibb hölgyek – ismét – az olasz gyártók standjain voltak láthatóak, de a japán és távol-keleti autómárkák is felismerték a dekoratív lányokban rejlő lehetőségeket.

Érdekesség, hogy a német vállalatok standjain csak jól öltözött és visszafogott hölgyek keringtek kecsesen az autók körül. Az egykor a Sat1 éjszakai műsorán látott idomokból csak igen kevés villant elő, ami valószínűleg a német márkák magasabb presztízsértékének tudható be.

A Seat standján alkalmazott lányok jó erkölcsük miatt állítólag csak felsőbb utasításra mertek eleget tenni az őket nem kímélő fotósok enyhén erotikus jellegű kéréseinek. Nem így az olaszok lányai, akik délutánra olyannyira elengedték magukat, hogy már a motorháztetőn feküdtek combközépig felhúzott szoknyával és mélyen dekoltált felsőjük sem takart sokat nőisségükből. A látványt csak tovább fokozta, hogy sok modellalkattal megáldott hölgyemény még a melltartót is feleslegesnek tartotta, még többet látni engedvén ezzel.

Az élen a Lancia, az Alfa Romeo és a Fiat állt, ahová a tömeget nem a sok újdonság, hanem a férfi magazinokba illő női testek látványa vonzotta. Hiába, az olasz stílus egyedi és utánozhatatlan – külcsínben szinte minden téren rávernek a franciákra.

Az olaszoknál egy-egy autót két-három ledér hölgy őrzött, közös pózolásuk rendkívül népszerű volt az újdonságokra éhes újságírók és fotósok körében. Ezen kiállítók biztos sikert könyvelhetnek el, bár a megjelenés nagyobb részét tagadhatatlanul nem az autók hozzák.

Annyi biztos, hogy a bájosan mosolygó, lengén öltözött hoszteszek nélkül már elképzelhetetlen egy európai autószalon. Főként akkor, ha a mostanihoz hasonló, váratlan újdonságokban szűkölködő kiállításról van szó. Aki pedig Párizsba indul hódítani, az jól kösse fel a gatyáját, mert a messze földön híres magyar lányokhoz hasonlót nagyon nehéz találni.

További képek a galériában