Egy éven belül sorozatgyártásba kerülhet a Nissan Terrano, amely jól csengő nevet hoz vissza a piacra.
A Nissan Terrano 1986 és 2005 között két generációban készült, mindkettő alvázas, összkerékhajtású konstrukció volt. Közös megkülönböztető stílusjegyük a függőleges orr-rész volt, lapos, szögletes fényszórókkal, a márka újkori formatervezői pedig ráéreztek arra, hogy ezt át kell menteni a névutódba, méghozzá az első generációs modell orrát tagoló, vízszintes résekkel együtt.
Ez utóbbiakat LED-ekkel oldották meg, ami két előnnyel is jár: egyrészt javítja a légellenállást, másrészt messziről jól láthatóan tolmácsolja a típus személyiségét.
A Pekingben most bemutatott prototípus nagy hasmagasságot, kedvező terepszögeket, masszívnak tűnő első lökhárító-betétet kapott – csupa olyan stíluselem, amely valódi terepalkalmasságot ígér. Hangulati síkon ugyanezt erősíti a hátul, kívül hordott pótkerék, valamint a robusztus tetőcsomagtartó.
A tényleges terepképességhez persze arra volna szükség, hogy ne önhordó karosszériát, hanem alvázas szerkezetet kapjon a Terrano.
Bár gyanítjuk, hogy nem ebbe az irányba megy el a Nissan, elvben rendelkezésére áll minden, ami ehhez kellene: 2025-ben mutatták be a Frontier Pro elnevezésű konnektoros hibrid pickupot, amely – mit ad isten – szintén egy legendás régi modell stílusát támasztotta fel, és még a LED-ekből megrajzolt légbeömlő rések is stimmelnek.
A Nissan Terrano PHEV önmagában kérdőjeles, a platós rokonnal párba állítva azonban már hihető koncepció. Apró szépséghiba, hogy egyáltalán nem biztos, hogy Európa ott szerepel azok között a „bizonyos exportpiacok” között, ahol a Terranót forgalmazni készül a Nissan.
Ugyanakkor már márkákhoz hasonlóan a Nissan is arra készül, hogy a Kínában, Kínának fejlesztett típusait előbb vagy utóbb globális modellekké bővítse, úgyhogy nem mondanánk le teljesen a lehetőségről, hogy a Nissan nálunk is konkurenciát állítson a Toyota Land Cruisernek.
