Kutatások igazolták, hogy a vezetéssegítő rendszerek valóban megelőzik a baleseteket. Ennek ellenére egyes járművezetők e rendszerek jelzéseit és beavatkozásait irritálónak és gyakran feleslegesnek tartják. Egy friss, alapos tanulmány pedig kimutatta, hogy használatuk a járművezetői magatartást is módosítja, és ez a változás nem feltétlenül pozitív.
Egy amerikai–hongkongi kutatócsoport 195 743 autó telematikai adatait elemezte egy nagy (meg nem nevezett) autógyártó flottájából. A fedélzeti „feketedobozok” sebességet, gyorsulást, fékezést és az útvonalat is rögzítették, sőt a sofőrök korát, nemét, jövedelmi sávját is összevetették.
Komoly kutatás, nagy merítéssel
A szerzők célja az volt, hogy megkülönböztessék a járművezetőkre gyakorolt hatásokat kétféle „fejlett vezetéstámogató rendszer” (ADAS) esetében: azoknál, amelyek azonnali korrekciós beavatkozást igényelnek, és azoknál, amelyek csupán tájékoztató jellegűek. Azt jósolták, hogy a csak sürgős beavatkozást igénylő rendszereket használó járművezetők kevésbé óvatosan vezetnek, mint nélkülük tennék, míg a csak tájékoztató jellegű figyelmeztetéseket használók óvatosabban fognak vezetni. És ez így is lett.
Összevetették az ütközésre, sávelhagyásra aktívan, hangosan figyelmeztető rendszereket a tájékoztató jellegű néma holttérfigyelővel, ami csupán vizuális figyelmeztetést ad, nem rezgeti a kormányt, nem ad hangjelzést, és nem avatkozik be az autó irányításába.
Kontrollcsoportként olyan autókból álló mintát használtak, amelyekben a fent említett rendszerek egyike sem volt megtalálható. A három minta együtt 195 743, az Egyesült Államok területén található autót tett ki.
Azt nézték, ki lóg ki az átlagból
A járművezetői magatartás felmérésére a tanulmány a sebességre és a fékezésre összpontosított. A sebesség terén nem azt vizsgálták, hogy a járművezetők túllépik-e a megengedett sebességhatárokat, hanem azt, hogy milyen gyorsan haladnak az ugyanazon útszakaszon közlekedő összes járművezető átlagsebességéhez képest. Az intenzív fékezést másodpercenkénti 10 km/h-t meghaladó lassulásként határozták meg.
„A csökkenő számú intenzív fékezési és ritkább gyorshajtás a javuló általános vezetési magatartásra utal” – jegyezték meg a szerzők.
A tanulmány szerint azoknál a járművezetőknél, akik az ütközésre figyelmeztető és sávelhagyásra figyelmeztető hangos rendszereket használták, többet gyorshajtottak és többször fékeztek vészfékezéssel, mint azok, akiknek semmilyen asszisztens nem volt az autójukban. Viszont azok a sofőrök, akiknek az autójában csak holttérfigyelő volt, kevesebbet gyorshajtottak és kevesebbszer vészfékeztek, mint a segédrendszerek nélküli sofőrök.
Idővel mindkét hatás enyhén növekedett.
A hangos rendszerek mellett megnőtt gyorshajtások számára a magyarázat a hamis biztonságérzet lehet a szakértők szerint. A sofőr megszokja, hogy az autó „vigyáz rá”, ezért tudat alatt merészebbé, figyelmetlenebbé válik, mondván: „úgyis jelezni fog, ha baj van”.
A csendes rendszerek jobbak a kutatás szerint
Feltételezésük szerint a csupán tájékoztató jellegű vezetéssegítő mint például a holttérfigyelő, nagyobb valószínűséggel vált ki viselkedést korrigáló reakciót, amelynek során az emberek reflektálnak a tapasztalataikra, tanulnak belőlük, és szándékosan módosítják a viselkedésüket. A felvillanó fény tudatosítja a sofőrben, hogy valamit nem vett észre, így idővel óvatosabbá, körültekintőbbé válik, és jobb vezetői szokásokat alakít ki.
Érdemes hangsúlyozni, hogy még a jelentett viselkedésbeli változások mellett is mindkét típusú vezetéssegítő rendszer hatékonyan csökkentette az ütközések számát. Az ütközésre figyelmeztető és sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek együttesen 15%-kal, míg a holttérfigyelő 19%-kal csökkentette az ütközések arányát, számoltak be a szerzők.
Ugyanakkor hozzátették, hogy az autógyáraknak el kellene gondolkodniuk azon, hogyan enyhíthetnék a sürgős vezetői figyelmeztetések negatív viselkedésbeli hatásait. A megoldás szerintük az lehet, ha a gyártók olyan rendszereket terveznek, amelyek a vészjelzések helyett inkább a csendes tájékoztatásra és a sofőr tanítására helyezik a hangsúlyt.
„Az okosrendszerek figyelmeztetéseinek általános viselkedési hatása: a fejlett vezetéstámogató rendszerek esete” című tanulmány a Production and Operations Management című folyóiratban jelent meg.
