A háromajtós Mini adta az alapokat ahhoz a keményvonalas utcai sportautóhoz, amelynek – 2006 és 2013 után – immár harmadik generációját mutatja be a gyár. A mezei MINI John Cooper Works-nél 75 lóerővel izmosabb modell 5,2 mp alatt gyorsul 100 km/órára, végsebessége 265 km/óra – a gyár nem tartott szükségesnek semmiféle elektronikus korlátozást.

Az elsőkerék-hajtású autó átprogramozott nyolcfokozatú duplakuplungos sebességváltót és mechanikus részlegesen önzáró differenciálművet kapott. A motor belső szerveit kicserélték, valamint új befecskendezőt és nagyobb turbót szereltek rá. A 306 lóerős csúcsteljesítmény 5000 és 6250/perc között áll rendelkezésre, a 450 Nm-es maximális forgatónyomaték 1750-től egészen 4500/percig elérhető. Az égéstermékek egyenes kipufogócsövön jutnak el a két darab, egyenként 90 mm átmérőjű végcsőhöz.

MINI nem volt még ilyen mérges 2

A motort mereven építették be a vázba, az első és a hátsó futóműnél egyaránt extra merevítő elem veszi elejét a csavarodásnak.

Az autó meglehetősen látványos aerodinamikai kiegészítőket kapott, amelyek azonban nem dísznek vannak: jelentősen csökkentik az autóra ható felhajtóerőt.

MINI nem volt még ilyen mérges 3

A versenyautós tematika az utastérben folytatódik. Mindössze ketten utazhatnak az autóban, az ülések mögött alumínium keresztmerevítés állítja meg a fékezéskor előrecsúszó csomagokat. A kormánykerék és még jó néhány komponens egyedi dizájnú, 3D-nyomtatott darab.