Addig az üzemanyag árába beépített és így minden tankoláskor megfizetett biztosítás ugyanis 1991. július 1-től került át a ma ismert – az egyes gépjárművekre külön-külön megkötendő, önálló, kötelező biztosítási szerződéskötési (KGFB) – formába – áll a Biztosítás.hu összeállításában.

1. Ekkor kezdődött

Az 1991-ben lefolytatott, első kampányban mindössze öt biztosítótársaság közül választhattak az autósok, az átlagdíj akkor mindössze 7500 Ft volt, és összesen 19 milliárd forintot fizettünk a kötelezőért.

Az ezt követő években a biztosítók száma és a díj is folyamatosan emelkedett. 2003-ra a biztosítók száma 12-re, a kötelező biztosítás átlagos díja pedig 32 ezer forintra nőtt.

2. A csúcs

2003-tól kezdve az összehasonlító portálok autósok tömegeinek tették elérhetővé az akkor már 15 biztosító által kínált kötelező biztosítási ajánlatokat, díjakat. Az átlagosan megtakarítható 12-14 ezer forintnak és a hatalmas médiaérdeklődésnek köszönhetően autósok tömegei éltek az online alkuszok kínálta biztosítóváltási szolgáltatásokkal. 2010-ben például 1,2 millióan cserélték le alig egy hónap alatt biztosításukat az interneten, mindössze néhány kattintással.

3. A legolcsóbb Európában

Az autósok említett magatartása Európában sehol sem látott versenyre ösztönözte a magyarországi biztosítókat. A verseny eredményeként a díjak 2012-re átlagosan 23 ezer forintra csökkentek a 2003-as 32 ezres szintről. Ez világrekord, ha figyelembe vesszük a majd 10 évvel korábbi, 32 ezer forintos díjat és az azóta eltelt időben bekövetkezett inflációt, melynek – normál esetben – a díjak növekedéséhez kellett volna vezetnie. Az online biztosítás magyarországi térnyerésének köszönhetően jelenleg hazánkban a legolcsóbb a kötelező biztosítások díja. Szomszédjaink közül Ausztriában a legdrágább a biztosítás, ott az ötszöröse, de a többi szomszédos országban is átlagosan a kétszerese a magyar díjnak az autósok által fizetendő díj.

4. Sok a biztosítás nélküli jármű

A díjak annak ellenére alacsonyak, hogy a járművek mintegy 10 százaléka nem is rendelkezik kötelező biztosítással és az ezen járművek által okozott károkat is a fizető autósok által befizetett pénzből rendezik a biztosítók. Ezeknek a biztosítatlan járműveknek a nagy része rendszám nélküli robogó (vagyis segédmotoros kerékpár). Sokszor a robogótulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra is kötelező biztosítást kötni, ha azok részt vesznek a közúti forgalomban. Mivel ezekre a járművekre nincs átíratás, a biztosítást sem kell felmutatni az okmányirodában. Rendszám vagy más, jól látható azonosító hiányában pedig a rendőrök is csak közúti ellenőrzéskor tudják észlelni a biztosítás hiányát.

5. Még a ruhát is

Kevesen tudják, hogy a vétlen autós sérült járművében megsérült/megsemmisült, de az autóhoz nem tartozó vagyontárgyakat is megtéríti a károkozó autós kötelező biztosítása. A balesetben megsérült ruhánkat, táskánkat, sőt még a csomagtartóban szállított vagyontárgyat (pl. televíziót) ért sérüléseket is megtéríti a KGFB. Ugyanígy a kötelező biztosítás alapján kerül megtérítésre az elütött gyalogos ruházatában és nála levő tárgyakban keletkezett kár is, de ha egy kerítésbe vagy házba rohanunk bele, akkor is a KGFB biztosításunk terhére történik az okozott kár megtérítése.