Az agglomerációból bejáró taxisok kiszorulnak a piacról, ugyanis csak azok a taxisok tevékenykedhetnek a január elejétől hatályos, úgynevezett drosztrendelet szerint Budapesten, akik telephellyel vagy székhellyel rendelkeznek a városban, s a fővárosnak fizetik az iparűzési adót – írja a csütörtöki Népszava. A szakértők szerint az új rendelkezés diszkriminatív.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a taxiállomások használatának éves díja autónként nettó 30 ezer forintra emelkedik a korábbi 20 ezer forintról. A drosztengedély nélkül működő taxisokra akár 50 ezer forint bírságot is kiszabhatnak a hatóságok, s ezek a vállalkozók elveszíthetik a működési engedélyüket is. A változtatásoktól a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) azt várja, hogy drasztikusan csökkenjen a fővárosi taxisok száma.

Horváth György, a Magyar Taxis Szövetség elnöke a Népszavának elmondta: az önmagában nem lenne baj, ha kevesebb taxi lenne Budapesten. A jelenlegi mintegy ötezer helyett ugyanis elegendő lenne 3500 kocsi is. Amíg ugyanis korábban egy-egy autó kihasználtsága 70 százalék felett volt, addig mostanra ez a szám 40 százalék közelébe mérséklődött. Az átlagos kiállási idő pedig – ami alatt az autó megérkezik a címre – mindössze három perc, ami világ viszonylatban is alacsony várakozási időnek számít. A nyugat-európai és az amerikai világvárosokban is általában öt perc az átlagos várakozási idő.

Mindez azt támasztja alá, hogy túlzottan sok a taxis, miközben egyre kevesebb az utas. A vállalkozások kiszűrésének a főváros által választott módja azonban hagy némi kívánnivalót maga után. A város vezetésének a döntés meghozatala előtt egyeztetnie kellett volna a szakmával – tette hozzá az elnök.

Forrás: Népszava