A közel másfél éve bevezetett előéleti pontrendszerrel kapcsolatban számos előítélet él az autósokban. A legtöbben úgy gondolják, hogy a (tévesen elterjedt) büntető pontrendszer egy újabb szigorítást jelent a közlekedésben résztvevőknek. A tévedés a névből ered, ugyanis a törvényt nem egy újabb büntetésfajtának szánták, hanem figyelmeztető rendszernek, ami tudatja az autóssal és a hatóságokkal is, hogy kinek milyen közlekedési előélete volt. A hivatalos elnevezés is ezt támasztja alá.

Az előéleti pontrendszerről tudni kell, hogy nem minden kihágásra terjed ki, ezért, ha valakit például megbüntetnek, mert nem kapcsolta be a biztonsági övét, ezért pontot nem kap, csak csekket. A más közlekedőkre is veszélyes cselekedeteket, amilyen a gyorshajtás, csekkel és ponttal is automatikusan “honorálják”.

A próbaidőszakban, ami a bevezetéstől számítandó másfél évet jelenti, bármilyen közlekedési kihágásért egy pont kapható a helyszínen. Bírósági ítéletkor ez az érték négy vagy hét pontot jelenthet attól függően, hogy valaki szándékosan, vagy gondatlanságból követett-e el közlekedési bűncselekményt.

Másfél év után a pontrendszer hatékonyságát megvizsgálják és ha szükséges, változtatásokat vezetnek be. Az eddigi statisztikák szerint összesen 163 ezer vezetőt büntettek meg, akiknek 183 ezer pontot osztottak ki. A maximum 18 pontos határt, amelynek elérésekor bevonják a jogosítványt, eddig senki sem közelítette meg, a “csúcs” 10 pont.

A pontokat kétévenként törlik, de előtte is lehetősége van a sok pontot összegyűjtőknek önként elmenni továbbképzésre, amivel csökkenthetik pontszámukat, így kerülve el a jogosítvány elvételét.

Ha a jelenlegi rendszer marad, akkor erre nemigen lesz lehetősége a hatóságnak, az autósok legnagyobb örömére. Ezért bizonyára a 2003. január elsején hatályba lépő módosított pontrendszer szigorúbban jegyzi majd a kihágásokat.