Utaznának-e a magyarok hidrogénvonattal? Fejlesztenék-e a közösségi közlekedést? ‒ többek között ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Bosch és a Richter Gedeon közös kutatása.
Alapvetően elmondható, hogy a magyarok inkább nyitottak az innovációkra, mint nem, függetlenül attól, hogy a közlekedésről, a fenntarthatóságról, vagy a városi élet kihívásairól van szó. A kutatás résztvevői közül ugyanis a többség (51%) úgy nyilatkozott, hogy közel érzi magához a technológiai újításokat. „Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%)” ‒ mutat rá a Bosch és a Richter Gedeon reprezentatív kutatása.
A mobilitás jövője
A felmérés készítői szerint a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos fejlesztési irányokat. A kutatásban résztvevők több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen az olyan területeken, mint például a fenntartható energia (81%), a klímavédelem (80%), vagy az egészségügy és biotechnológia (77%).
Érdekesség, hogy a járműipar jelenlegi bizonytalanságai ellenére a magyarok továbbra is az autógyártást tekintik a leginnovatívabb mobilitási ágazatnak (48%). Sőt erre tekintenek a leghasznosabbként is (40%) egyúttal. Azok száma sem elhanyagolandó, akik a közösségi közlekedés fejlesztését (31%) kulcsfontosságúnak tartják, de nagyjából ugyanennyien gondolnak a mikromobilitás fejlesztésének fontosságára is (32%).
Okosabb infrastruktúra?
A válaszadók közel harmada szerint 10-15 éven belül az infrastruktúráink „okosabbá” válhatnak (32%). Vagyis megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése, automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak, valamint a szabad helyeket látó városi parkolási rendszerek. Minden negyedik válaszadó szerint a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben át fog állni az elektromobilitásra.
Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorral szerelt személyautók és tömegközlekedési eszközök eltűnnek a piacról. Ezzel párhuzamosan pedig az elektromikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak szinte az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.
A magyarok nagy kedvencei közé tartoznak a hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszok és vonatok. A válaszadók többsége (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan „elképzelések”, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból. A kutatásban részt vevők mintegy 40%-a elutasítja a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, de még a légi taxik gondolatát is. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.
A felmérés rámutatott, hogy jelenleg még megosztott a hazai közvélemény a technológiai trendek megítélését illetően. Bár vannak fenntartások, de a magyarok alapvetően a technológiai és tudományos fejlesztésektől várják az életminőség javulását.
