Ha valaki 15-20 éve tűzifát vásárolt, akkor platós IFA jött. Ha szippantós kocsit rendelt a pöcegödör kitisztításához, vagy konténert kért a törmelék elszállításához, bizony akkor is IFA jött.

A kelet-német gyártmányú teherautó annyira mindennapos jelenség volt a rendszerváltás előtti és utáni Magyarországon, mint a Trabant, a Wartburg, vagy a farmotoros Skoda. Az IFA teherautók az ezredforduló első évtizedében azonban teljesen eltűntek hazánk útjairól igaz, a 2006-os tüntetéseknél még találkozhatott vele a nagyközönség.

Teherautót a parasztnak

A fáma szerint a hatodik német parasztkongresszuson, 1962 márciusában egy állami vezető felhívást intézett az NDK járműépítőihez egy sokoldalúan használható, 5 tonna hasznos terhelésű teherautó építésére. A tanácskozáson véletlenül jelenlévő werdaui vezetők szinte azonnal reagáltak a delegáltak felhívására és 1962 júliusában bemutatták az első W45 prototípust. Az új járművet több mintadarab követte, majd az esztendő végére sikeresen megnövelték a teherautó teherbírását 5 tonnára. Az új modell végül a W50-es típusjelzést kapta meg.

A busz, melynek formatervét örökölte a legendás teherautó

Buszból teherautó

Kevésbé közismert, de a W50 az IFA egyik H6B típusú autóbuszmodelljétől örökölte formatervét. A teherautó az S 4000-1 típusban használt, a nordhauseni gyár által épített motort örökölte, amelyet kismértékben átdolgoztak. Az erőforrás szivattyús vízhűtéssel, olajfürdős légszűrővel, amely elé – korábban csak a trópusi kivitelnél alkalmazott – ciklonszűrőt szereltek, a sűrített levegő előállításhoz szükséges dugattyús kompresszorral és 12 voltos egyenáramú dinamóval  szerelték fel.

Új modell, új gyár

A W50 gyorsabb és minden tekintetben komfortosabb is volt, mint elődje. Az NDK Minisztertanácsa 1962 végén elhatározta, hogy a teherautó gyártási helye Ludwigsfelde lesz. A W50-est eleinte egyszerű platós kivitelben kezdték el gyártani. A termelés beindulásával az üzem felvette a VEB Automobilwerke Ludwigsfelde elnevezést. Mindössze 20 hónappal az autógyár alapítására hozott kormányhatározat után 1965-ben már elkészült a 850. IFA teherautó. 1966-ban pedig az 5800. darabon volt túl a gyártó, egy évvel később pedig megduplázták a termelést. 

Fővárosi debütálás

Bár amikor az első példányokat idehaza forgalomba helyezték, akkor még a hazai járműipar lényegesen fejlettebb típusokat kínált, mégis a kelet-német gyártmányra esett a választás. Budapesten 1965. november 15-én mutatták be először a W50-est, majd az 1966-os tavaszi BNV-n is szerepelt. Egy évvel később a ludwigsfeldei autógyár több száz megrendelés kapott Magyarországról.

Kapcsolható összkerékhajtás

A W50-est négyhengeres dízelmotorokkal 95, 110, majd 125 lóerős változatokkal gyártották. A teherautót kapcsolható összkerékhajtással is szerelték, sőt a kerekek guminyomása menetközben emelhető volt. A IFA-k laprugózással készültek, a nem billenthető változatok vezetőfülkéit gumibakokra szerelték, de a gyártó előszeretettel alkalmazta a teleszkópos lengéscsillapítást is.

A hidraulikus kormányzású teherautók hossza általában 6750 milliméter, szélessége 2500 milliméter, a fülke magassága pedig 3100 milliméter volt. A teherautó önsúlya 4 tonna volt, terhelhetősége általában 5 és 5,5 tonna körül alakult. Egy hagyományos négyhengeres, dízelmotorral szerelt kelet-német teherautó 100 kilométeren nagyjából 25-29 liter gázolajat égetett el. Az IFA-k ugyanakkor akár háztartási tüzelőolajjal is képesek voltak közlekedni.

Az IFA-k egyik legfélelmetesebb ismertető jegye az volt, hogy a személyautók magasságában lényegében egyetlen olyan díszítő, vagy takaró elem sem volt, amely értékes lett volna. Ezért nem volt célszerű egy ilyen teherautót vezető sofőrrel packázni.

Szerelés a fülkéből

Az IFA-k egyik legemlékezetesebb tulajdonsága az volt, hogy a vezetőfülkét nem lehetett előrebillenteni, mivel az a motorházra épült. Ez az jelentette, hogy csak a kabinból lehetett a motorhoz hozzáférni. Ehhez a sofőrnek csak a  hangszigeteléséhez használt pokrócokat, valamit a fedelet kellett felemelnie. A négyhengeres motorokkal szerelt IFA átlagos menetsebessége 65 km/óra volt.

A motor középen, a szerelést innen kellett megoldani


Kialakítások

Az IFA teherautókat többféle felépítménnyel gyártották. A sima platós változatokat elsősorban a szén, sóder, homok, cement és törmelékszállításhoz használták, ugyanakkor a mezőgazdaságban is nagy hasznát vették az általában kékre, zöldre, vagy narancssárgára festett fülkékkel gyártott teherautóknak.

1969-ben mutatták be az első nyergesvontatót, melyhez első körben csak egy tejszállító felépítményt kapcsoltak. Később kevert-takarmány tartállyal, üzemanyagtartállyal, konténerszállító változattal, valamint rakodóhátfallal gyártott platós kivitellel bővítették a W50-esek gyártását. Még ugyanebben az évben  legyártották az első tűzoltóautót, illetve a forgólétrás kivitelt is, továbbá elkészítettek egy a mezőgazdaság számára kifejlesztett három oldalra billenős, összkerékhajtású változatot is, mely megerősített vázával 12 tonnás össztömegű pótkocsi vontatására volt képes.

1969 után tűzoltóautókat is gyártottak az IFA W50-esekből

Még az Ikarus is

Az IFA-nak akkora sikere volt, hogy a keletnémetekkel még az Ikarus is együttműködött. A székesfehérvári gyárban a ’70-es évek közepétől kezdve 125 lóerős IFA motorokkal szerelték az Ikarus 211 midibuszokat. Igaz, a típusból többnyire csak az NDK-ba sikerült értékesíteni, 1975-1990 között mintegy 1100 darabot vásároltak belőle, idehaza a volán társaságok összesen 672 darabot helyeztek forgalomba.

Utolsók

A ’60-as, ’70-es években a rendőrség és a határőrség több száz IFA 50L-t szerzett be, melyek több évtizedet szolgáltak a hatóságoknál. A keletnémet gyártmányú teherautó sokáig rendkívül népszerű volt, azonban presztízse rendesen megfakult, amikor a ’90-es években egyre több nyugati gyártmányú használt teherautó került az országba.

Vidéken nem is olyan rég még az utcakép része volt a szippantós változat


A W50-es kapcsán 1985-ben a mérnökök húszévnyi gyártás után 59 változatról és 240 módosítási lehetőségről beszéltek. A fejlesztők azonban egy lehetséges utód kifejlesztéséről állapodtak meg, ezért a már két évtizedet megért teherautóra kevesebb figyelmet fordítottak. A típus utódjának az L60-ast szánták, melynek típusjelölése a Ludwigsfelde kezdőbetűjéből, valamint a 6 tonnás terhelhetőségből adódott. Az L60-asokból 21 796 példány készült el, 1990 végén pontosan 593 596 darab W50 és L60 után fejezték be az IFA-k gyártását.

A politikai változások idején, 1990-ben a Daimler-Benz a ludwigsfeldei gyár után érdeklődött: a gyáriak egy modern, Mercedes fülkés L60-ról álmodtak. De az ilyen álmoknak nem volt esélye, mert a gyártóeszközök reménytelenül elhasználódott állapotban voltak. 

Szeretted az IFA-kat? Egy 1-től 10-ig tartó skálán mennyire?

2,344 szavazat - átlag: 7.7 (10-ből)

Szeretted az IFA-kat? Egy 1-től 10-ig tartó skálán mennyire?