Egy buszgyár életében hatalmas trauma, ha eljön a vég és lakat kerül a gyártócsarnok ajtajára. Erről sajnos sok, ebben az iparágban dolgozó hazai buszipari munkás tudna mesélni az elmúlt tíz év távlatában. Nincs ez másképp a somogyi megyeszékhelyen sem. A NABI kaposvári gyára idén harmadjára indult újra, melynek apropóján ismét lehetőségünk volt gyorsan körbejárni az üzemet, ahol újra teljes gőzzel folyik az Európában egyedülálló technológiával készülő kompozit buszok gyártása.

Helyére kerül a balzafa

A kaposvári gyártóegység felépítéséről tizenkét évvel ezelőtt született döntés. Az akkori tervek szerint erre a helyre elsősorban a kompozit technológiával készülő autóbuszok összeszerelését képzelték el. A 2002-es átadást követően aztán elindulhatott a szériagyártás, amikor is elkészültek a 40C LFW első példányai. Az időközben az Egyesült Államokban bevezetett piacvédő rendelkezések értelmében azonban az újonnan üzembe helyezett autóbuszoknak 60 %-ban amerikai gyártású alkatrészeket kellett tartalmazniuk, ami miatt a kész buszok exportja csak ráfizetéssel történhetett volna meg. Szerencsére azonban a NABI három évre felmentést kapott az úgyneveztt “Buy American” kötelezettség alól, de a kivételezett helyzetét ennek lejártával, a versenytársak nyomására elveszítette.

A laminálási folyamat kissé időigényes

Mindezek miatt 2005-ben megszületett a döntés a gyár bezárásáról, illetve annak mihamarabbi értékesítéséről. Az amerikai Cerberus Capital, az USA egyik legnagyobb kockázati befektetője látott fantáziát az üzemben, bár ekkor még csak egy harmadik fél részére történő értékesítés jöhetett szóba. Egy potenciális befektető eleinte a hajógyárrá alakította volna a Kaposvári üzemet, azonban ez a tranzakció végül nem valósult meg, így 2006-tól, a Cerberus döntése alapján a NABI újra indulhatott amerikai tendereken. Egy évvel később megindult a dolgozók újbóli felvétele, ezzel együtt pedig elkezdődött 260+41+90 darab 45C LFW CNG típusú műanyag karosszériás, kompozit autóbusz gyártása. Ennek végeztével, 2011 közepén a kaposvári gyártó ismét elbocsájtásokra kényszerült, Los Angeles ugyanis pénzügyi nehézségekre hivatkozva végül nem hívta le tervezett 100 darabos opcióját.

A tető illesztésre készen

A könnyűszerkezetes, műanyag karosszériájú autóbuszokat gyártó hazai gyárban, több mint egy év szünet után, ez év márciusában ismét beindították a gépsorokat, harmadszorra is nekiálltak a kompozit-buszok gyártásának. A Los Angeles-i közlekedési vállalat a céggel 2008-ban megkötött keretszerződésből most újabb 150 darab autóbusz karosszériájának elkészítésére adott megrendelést, mely 45C LFW05 típusú buszokra vonatkozik, az opció lehívása pedig 2013 májusáig biztosít megélhetést 160 dolgozó részére, A NABI dolgozóinak nem ismeretlen a feladat, hiszen az most állományba kerülők 90-95 %-a már dolgozott korábban a típus összeszerelésén, így várhatóan a minőséggel sem lesz semmilyen probléma. Pais Nimród, a kaposvári gyár igazgatója szerint június végére ismét teljes gőzzel üzemelhet a kaposvári gyár.

Hatalmas belső magasság

De mégis, mi teszi olyan különlegessé ezt a kaposvári buszgyárat és az általa készített kompozit buszokat?

A TPI-től megvásárolt SCRIMP-technológia lényege, hogy egy előre elkészített rétegterv szerint a különböző sűrűségű és szilárdságú rétegek egy speciális ragasztó segítségével kerülnek a hatalmas szerszámok belső oldalára. Ezeket az elemeket azokon a helyen, ahol a karosszéria nagyobb külső ráhatásnak van kitéve balzafával erősítik meg. Az eljárás nem fagerendák bekalapálását jelenti, hanem annál sokkal idegőrlőbb folyamatot: a New-Jersey-i üzemből érkező ritka anyagot miniatűr kockákban ragasztják a karosszéria belső felületeire.  A nagyon puha, könnyű szerkezetű fát általában modellépítéshez vagy tutajok készítéséhez használják. Az ilyen fából készülő rácsos tartószerkezetek teherbírása rendkívül magas, így hát nem meglepő, hogy NABI többek között a CNG hajtással is készülő Compobus tetejének erősítésére is beépíti. A rétegszerkezetek elkészültével az elemeket összeragasztják, majd laminálják, illetve polimerizálják. A folyamat végén a nagyobb karosszériaelemek gyakorlatilag egy mozdulattal kiemelhetők a szerszámokból, miután azonnal egy védőréteget kapnak. A gyártási folyamat következő lépéseként a kompozit héjszerkezet két felét összeragasztják, majd az illesztéseket fugázzák. Ezután a karosszéria megkapja a fényezéshez szükséges előkészítést.

Az amerikaiak visszaküldik a tengelyeket

A SCRIMP-technológiával készült autóbuszok legfontosabb előnyei között szokás említeni, hogy erősebb a karosszériájuk, mint az acélvázas járműveknek, továbbá egész életükben nem találkoznak a rozsdával. Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy a kompozit buszok a hagyományosnál hosszabb változatban is készülhetek anélkül, hogy szükségessé válna egy harmadik tengely beépítése. Az európai autóbuszoknál átlagosan 20-30 %-kal drágább járművek végszerelése Egyesült Államokban, Annistonban történik, ahol gyakorlatilag minden berendezést megkapnak, amit csak a megrendelő kíván. A kaposvári üzem a karosszéria elkészítése mellett a szélvédő, az ajtók, továbbá egy vendégfutómű beszereléséig jut el a folyamattal, miután trélerre, majd hajóra kerülnek a Compobusok, hogy átszeljék az óceánt.

Magyar szélvédő kerül az amerikai buszokba

Baranyai Ferenc, a NABI ügyvezető igazgatójának elmondása szerint az amerikaiaknak még így is megéri Magyarországon gyártatni, mivel a magyar munkaerő olcsóbb, a technológia pedig szinte egyedülálló, amihez az itteni dolgozók már kiválóan értenek. A NABI a Compobus-okra összesen 18 év strukturális garanciát vállal, ami rendkívül erős érv egy ilyen jellegű autóbusz beszerzése mellett, nem beszélve arról, hogy a Compobus-ok töréstesztje, utasbiztonsága jobb, mint egy átlagos acélvázas járműé. A könnyűszerkezetes struktúra elkészítése ugyan jóval többe kerül, mint a hagyományos acélszerkezeté, ezért egyelőre kizárólag amerikai megrendelésre számíthatnak Kaposváron. Bár a súlykülönbség miatt ez a többletköltség akár két és fél év alatt meg is térülhet.

A NABI ügyvezető igazgatója a hazai lehetőségekről szűkszavúan csak annyit mondott: akkor lát esélyt az értékesítésre, ha a Volán-társaságoknak újra lehetősége lesz autóbuszokat vásárolni. Az amerikai megrendelésekről elmondta: idén indulnak egy újabb tenderen, mely egy 550 darabos megrendelésre, valamint 350 darabos opcióra vonatkozik Los Angeles városa számára.

Los Angelesben idén kezdődik a 12 évvel ezelőtt exportált NABI autóbuszok cseréje, ami komoly lehetőség. Emellett a gyár vezetői bíznak abban is, hogy a cég kiterjedt aktivitásának köszönhetően újabb észak-amerikai városokban jelenhetnek meg LE (Low Entry) kialakítású autóbuszaikkal. Mivel az acélvázat teljesen nélkülöző karosszéria mentes a korrózióra hajlamos anyagoktól, ezért van rá esély, hogy a sós légkörű Salt Lake City-ben, vagy a párás éghajlatú Miamiban nyerők lehessenek a Compobus-ok. A gyárról az elmúlt egy évtized tükrében elmondható, hogy nincs olyan eshetőség, amire ne lennének felkészülve, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A sírjából másodszor is újjáéledt kaposvári buszgyártás fokozódó ütemét remélhetőleg egy ideig semmi sem állíthatja meg újra. Legfeljebb egy ecuadori tartós szárazság.