Amíg egy autómárkának volt egy kisautója R5-Polo-Micra méretben, egy kompakt autója, amekkora a mai 308, a Mazda3 vagy az Astra és egy ennél nagyobb szériája, esetleg egy nyitható tetős modellel meg egy terepjáróval kiegészítve, a választék könnyen áttekinthető volt.
Mára azonban a nagy autómárkák csak SUV-ból kínálnak városit, kicsit nagyobbat, még nagyobbat és igazán nagyot, esetleg ugyanezt dinamikusabb tetőívvel is. Kisautóból van mini és felnőttebb, kupéból két- meg négyajtós és így tovább.
Bő választék, nehéz választás
Hasonló a helyzet a motorverziókkal is. Vannak benzines, dízel- és gázüzemű autók, 2010 óta modern kori villanyautók is. Ha valaki hibridet szeretne, abból vehet 12 és 48 voltos segédhibridet önindító-generátoros rásegítéssel, választhat full hibridet nagyfeszültségű elektromos motorral és teljes hibridet külső töltésű akkumulátorral.
Ugyanezt szeretné, de összkerékhajtással? Az is van, milyen legyen? Időleges vagy állandó 4×4, tisztán villanymotoros vagy hagyományos mechanikus? Mai fejlettségi fokán az autóipar nemcsak a szükségleteket képes kielégíteni, nemcsak az igényekre képes többféle jó választ adni, de a vágyakat is teljesítheti.
Kicsit olyan a helyzet az autókínálat színessége miatt, mint a kimérős cukorkaboltban, ahol annyiféle csokibogyót, gumicukrot és egyéb édességet lehet staniclikbe lapátolni, hogy a választék bősége lelassítja a döntést. Mivel ez nem új fejlemény, használt autóból is akkora lett a kínálat, hogy nehéz kiválasztani az igazán megfelelőt ‒ mutat rá anyagában a CarNet.
Sokan választanak használt autót költségalapon, tehát a kocsival szerintük várható kiadásokkal kalkulálva. Cikkünkkel abban adunk tanácsot, hogy mivel jár egy kompakt autó és egy ennél egy számmal nagyobb, középkategóriás modell fenntartása.
Árkülönbség: elenyészik az újkori felár
Ahogy a használt autók korosodnak, egészen más tényezők kezdik meghatározni értéküket, mint újonnan. Minél idősebb egy autó, annál kevésbé számít, hogy mekkora a karosszériája és a motorteljesítménye, két- vagy négykerék-hajtású, milyen a felszereltsége. Ahogy az autók öregednek és áruk különböző mértékben, de legtöbbször esik, egyre inkább a várható fenntartási költségek határozzák meg piaci értéküket.
Ez az oka annak, hogy 20 évesen egy luxusautó nem ér többet egy kiskocsinál, hogy a hat-nyolchengeres nagyautók simán elvihetők annyiért vagy még olcsóbban, mint az alsó-középkategóriás modellek. Pedig újonnan a sokszorosába kerültek a használtan velük egy ársávban mozgó autóknak. Ezt a sémát behelyettesíthetjük brit, francia, japán, koreai, olasz, német modellekkel egyaránt. E87-es és 1-es és E65-66-os 7-es BMW-vel ugyanúgy működik, mint a Kia Riót és a Kia Opirust, a Mazda3-at és a Mazda CX-7-et vagy a Lancia Musát és a Lancia Thesist vizsgálva.
Példaautóink: kompakt 1,6-os, középkategóriás 1,8-as
De vegyünk példának egy reálisabb autópárt, benzines szívómotorral! Az egyik egy használt Toyota Auris 1.6, a másik egy Toyota Avensis 1.8. Legyen mindkettő 11 éves. Kerekítsük a két autó árkülönbségét félmillió forintra, ebben a korban ennyivel valószínűleg többet kell kiadni a nagyobbért. Mivel ez idővel eltűnik, az Avensis értékvesztése ennyivel nagyobb lesz sokéves távlatban, rövid távon kisebb az eltérés.
A formaterv nem túl izgalmas, de bevált és alapvetően megbízható kompakt az Auris
A két autó éves karbantartásának díjában, várható javítási költségeikben a nagyon hasonló motorkonstrukció, az azonos márka és az egyformán nagy szériás gyártás miatt nem várható érdemi különbség, ami a döntést befolyásolná.
Éves adóban nincs nagy eltérés
2014-es autóként mindkettőre kilowattonként 230 forint a gépjárműadó, amit jó ideje nem az autók súlya, hanem motorteljesítménye alapján vet ki az állam. A két adótétel 22 310 Ft az Auris 1.6 és 24 840 Ft az Avensis 1.8 után. Az éves gépjárműadóban tehát 2530 Ft a különbség, az Avensis gazdája ennyivel fizet többet a 108 kW-os, 147 lóerős motorra, mint az Auris 1,6 tulaja a 97 kW, 132 lóerő után.
Fogyasztás: havi néhány gombóc fagyi
Kétféleképp hasonlíthatjuk össze használt autók üzemanyagigényét. 100 km-re a szabvány szerinti átlagfogyasztás 5,9 liter a kompakt autó és 6,5 liter a középkategóriás modell esetében. Érdemes inkább a valós benzinigényüket jobban tükröző, közúti átlagfogyasztásukkal számolni, ami a Spritmonitor.de tankolási naplói alapján átlagosan 6,9, illetve 7,5 liter.
Hiába nagyobb, nem kerül sokkal többe fenntartani
A különbség 6 deciliter 100 kilométeren, ami évi 15 ezer kilométeres futásteljesítmény esetén nagyjából havi 4-5000 forintnak felel meg (610-620 forintos benzinárral számolva), amiből ma már tíz gombóc fagyit sem lehet venni.
Parkolás: lelki kérdés
Hogy fogok ezzel parkolni? – gondolják időnként az autóvásárlók, amikor az addiginál nagyobb autót vezetnek. Ez azonban megszokás kérdése, nagyon sok esetben inkább pszichés gát, mert az autók hossza között a valóságban nincs akkora különbség, hogy tényleg ezen múlna egy parkolóhely meghódítása vagy a kudarc.
Maradva a példaautóknál, egy ötajtós Auris 433 centiméteres, a kombi verzió 4,56 méteres, a lépcsős hátú Avensis hossza 4,71 méter. Ez 38, illetve 15 centiméteres különbség, tehát az autó előtt és mögött 19-19, illetve 7,5-7,5 centiméter. Aki nem első-hátsó kamerával parkol, többnyire nem áll olyan közel a többi autóhoz, hogy ezt egyáltalán érzékelje. De ha egy autó ránézésre nagy, akkor az akkor is túl nagy marad, ha a parkolóhelyek 95 százalékára valójában nem nehezebb beállni vele.
Felszereltség: sok múlik az extrákon
Egy felső-középkategóriás német nagyautóhoz még 1990 körül is feláras lehetett az ötfokozatú váltó, kompakt autókhoz az ezredfordulóig a kormányrásegítés, 2005-ös kiskocsikban időnként nincs blokkolásgátló.
Minél idősebb egy autó, annál nagyobb a felszereltségbeli differencia méretkategória és méretkategória között. Míg egy 3-4 éves kis és kompakt autó már hozza azokat az alapvető extrákat, amiket elvárhatunk, egy 2003-as Ford Mondeót és egy kortárs Focust, egy akkori Merivát és C Vectrát, 206-os és 407-es Peugeot-t összevetve a kisebb autók felszereltsége erősen hiányos lehet. Főleg, ha magyarországi forgalomba helyezésű, a hazai piac akkori lehetőségeire szabott példányokról van szó, nem nyugatról behozott használt autókról.
A jó felszereltség sokat dobhat a használati értéken
Nagyon sokat számít egy autó használati értékében, hogy a kormány állítható-e négy irányba vagy csak le-fel, esetleg még úgy sem, szabályozható-e az ülésmagasság, van-e kormányszervó. Muszáj-e kézzel tekerni az első oldalüvegeket, vagy nem kell átesni ehhez az utasülésen, van-e hátsó elektromos ablakemelő, amivel gyorsan átszellőztethető a felforrósodott autó. Télen áldás a fűthető első szélvédő, minden nap megszépíti a reggeleket a jéghártya gyors leolvasztásával, ugyanez igaz az ülésfűtésre.
Kényelem és biztonság
Hosszabb utazáskor meghatározó az autó kényelmében a kézi szabályozásúnál finomabban működő automatikus légkondicionálás, sokat dob a komforton az állítható deréktámasz legalább a vezető oldalán, a dobozhangú helyett egy tisztességes audiorendszer és így tovább.
Talán csak egyszer jutnak szerephez a passzív biztonsági eszközök, az övfeszítők, överő-határolók, az oldal- és a függönylégzsákok, esetleg a hátsó oldallégzsákok. Ezek meglétén múlhat, hogy valaki túlél-e egy balesetet, és ha igen, maradandó károsodásokkal vagy idővel felépül belőle. Egy autó kényelmi és biztonsági felszereltsége lényeges szempont, amiben a magasabb kategóriájú autók szinte minden esetben többet nyújtanak, mint a kisebbek.
Aki hasonló motortechnikájú kisebb és nagyobb autókat vet össze egymással, például két közös nyomócsöves dízelt vagy két szívó benzinest, más márkákkal és típusokkal is, azt tapasztalhatja, hogy a nagyobb, többet fogyasztó, de gazdagabban felszerelt és biztonságosabb autó felára éves összevetésben 100 000 Ft alatti, ha 15-20 ezer kilométert futnak évente.
Adunk néhány garantáltan jó tippet is a használtautó-vásárláshoz:
