Teljesen más ügy hozott össze Félixszel, mellesleg említette, hogy áll a garázsában a ponyva alatt egy csodaszép RX7 kabrió. Visszakérdezetem, mire széles mosolyra húzódott a szája, kaszát kapát félredobva sztorizni kezdett.
Wankel-motor. Ohhh, és ajjajj – vágnák rá sokan. Már a kocsi hazahozatala katasztrófa volt.
Villám, tűz és víz
“1991-ben csapott belém a villám. Az akkori Autókatalógust lapozgatva láttam meg az RX7 FD sorozatát, és lenyűgözött, hogy 1308 köbcentiből gyárilag kihoztak 240 lóerőt és 252 km/óra végsebességet egy széria kocsinál. Bizony, 23 évvel ezelőtt” – idézi fel kamaszkori elcsábulásának történetét Félix, aki hosszú, türelmes várakozást követően 2008-ban váltotta valóságra gyerekkori álmát: vett egy motorcserés, szívó RX8-ast. “A gyengébbiket, a 192 lovast.”
Saját autója bütykölésével párhuzamosan beszippantotta a Wankel-motorok felújításának – állítja – csodálatos világa, gründolt egy honlapot a technikáról, sorra jöttek a megkeresések, külföldről is. Egy német úriember is ajánlatot kért féltve őrzött, 1990-es RX7 kabriójának motorgeneráljára, de miután megtudta, hogy mennyibe kerülne, felajánlotta megvételre a kocsit.
“Motorhibásan, idomsérülten, de ezt leszámítva sérülésmentesen, megkímélten és szép eredeti fényezéssel olyan 4 ezer eurót ért a kocsi, viszont elég keményen alkudva kétezerért sikerült megvennem tőle úgy, hogy még az idomot és az orrkúpot is ő adta hozzá.” 2012 áprilisában jött haza Münchenből az álom, izgalmas túra volt.


Büszkeség és balítélet?
Büszkeség és balítélet?
























































Épphogy felértek München mellett a sztrádára a bérelt Toyota Hiace jobb oldalán elment a világítás, kiderült, hogy a tréler zárlata okozta a problémát. “Felcsavaroztunk rá egy bicajlámpát, úgy jöttünk haza Németországból, ráadásul 200 kiló túlsúllyal, ezért beért a sárvédő dobja, amit le kellett szerelnünk út közben” – mosolyog Félix.

Jövőre lesz 25 éves az autó, 40 a gazdája – a jubileumot a Nordscleifén ünneplik néhány húzós körrel
Neverending story
Pár óra alvás után már aznap kioperálták belőle a motort, másnap pedig ezer apró darabra szedték. Csapágykinyomás, a rotorház felsíkolása, a szívó és a kipufogó portok megnagyobbítása, nagyobb injektor – a Roland, Szasza, Sanyi, Zoli és Félix alkotta Wankel-fanatikus csapat segítségével eredetileg csak egy kis teljesítménynövekedést akartam elérni. Olyan 260 lóerőig.
Három és fél hét után készen is állt a gyönyörű kabrió a bejáratásra.
“Az volt a probléma, hogy magas fordulaton elejtette a turbó a nyomást, sokkal több levegőt kapott, így nem tudta a nyomást tartani, visszaállt a gyári alá.
-Jó, hát akkor cseréljünk turbót!
-Mire a többiek: oké, de ugye tudod, hogy a turbócsere mivel jár?
-Tisztában vagyok a következményekkel. Vágjunk bele!”
Mindez két éve történt, ráadásul úgy kezdődött, hogy az Egyesült Államokban lévő Wankel-specialista véletlenül nem a megrendeltet, hanem a legnagyobb általa forgalmazott turbót postázta. Ha már így alakult, Félix persze nem küldte vissza.
Szóval hatalmas turbót kapott a kocsi, nagyobb intercoolert, ebből következően méretesebb injektorokat, hattárcsás szinter kuplungot – nem sorolom, lelógna a netről az átalakítások, erősítések története. Ami anyag most benne van, annak nagyja itt olvasható:
Street port motor
2 db 750ccm injektor elsődleges
2 db 1300ccm injektor másodlagos
P trim turbófeltöltő 1AR – töltőnyomás 0,9 bar jelenleg
Tial 44mm külső Wastegate
2″ kipufogórendszer és rozsdamentes leömlő
6 ágú szinter kuplung 450 Nm-ig
HKS lefújószelep
HKS szolenoid
nagy, egyedileg gyártott Intercooler
3000 köbláb/perc elektromos hűtőventillátor
poliutánra cserélt szilentek, új kerékagycsapágyak (hamarosan lengéscsillapító csere)

Na, ide ment el eddig az a sok pénz, aminek eredményeként az eredeti 200 után ma közel 400 lóerős. Brutálisan gyorsul
“Jelenlegi beállítása szerint 8000-nél veszi el az elektronika a gyújtást, de lehet kijjebb is húzni. 3500-tól kezd el tölteni a turbója, de 5500-tól indul meg igazán az autó a turbó karakteréből következően. Negyedikben olyan 230-ig megy, az elméleti végsebessége 290 körül lehet, de ennek elérését a vászontető akadályozza” – mondja Félix, majd folytatja.
Mivel 50-50 százalékos a súlyelosztása, és gyárilag passzív hátsókerék-kormányzása is van, “borzalmasan jó a kanyartechnikája”. Tegyük hozzá még egyszer: egy 1990- ben gyártott autóról beszélünk.
Fogyasztás? Olajból is? Hűha!
Nyilván sejti a kedves olvasó, hogy ennek az élménynek minden métere súlyos forintokban fáj. Persze ez nem munkába járós autó, hétvégenként bújik ki a garázsban a ponyva alól, olykor pályára jár, ahol hagyja magát csodálni.
Most 17,5 liter körüli a fogyasztása, természetesen a 450 forintot kóstáló 100-as benzinből. Egy tankolás 60 liter (vagyis olyan 320 kilométer körüli a hatótávja), amihez 4,5 deci Fuchs Silkolene olaj kell (premix, premix, premix!), ennek 3500 forint literje, ami ugye két tankolásra elmegy.
A megemelt teljesítmény miatt fellépő nagyobb kenési igénye van a rotorháznak, hogy ne törjenek be az éltömítések, ezért át kellett állni kényszerkenésre. Az üzemanyagtartályba töltött olaj így a hidegindításnál (ami a Wankelek rákfenéje) az injektoron keresztül beprolasztva az égéstérbe megy, és a máris ott a filmréteg a gyári kenéssel ellentétben.
A drága benzin, és a drága olaj mellett, a méregdrága gumikat is eszi: 60 ezer forint darabja az elöl 225-ös, hátul 245-ös, 16″-os Good Year Eagle F1-eknek. Kapaszkodjanak, ezek is olyan 6000 kilométert bírnak a kipörgésgátló és mindenféle vezetéstámogató elektronika nélküli sportkabrió alatt. A gyújtógyertyák darabja 11 ezer forint, soroljam még? Félix minden évben felemeli a kocsit, lecsiszolja és lealvázvédőzi, de nincs is rajta centi rozsda sem, pedig 24 éves.
No de mit szól mindehhez a feleséged?
Két év alatt kétmillió forintot emésztettek fel az átalakítások, de precíz, 100 kilométerre vetített számolgatás nélkül is nyilvánvaló, a hétköznapok is bele-beleharapnak a család pénztárcájába.
“Elnézte a feleségem két ok miatt. Egyrészt hosszabb idő alatt ment bele a kétmillió, így nem terheltem túl vele a költségvetésünket. Másrészt jó állásom van, és semmire nem szórom a pénzt, kizárólag ez a hobbim. Egy nyugati cég kelet-közép európai képviseletét látom el már közel egy évtizede, ami nélkül az RX7 csak álom lenne, egy kép a falon.”
Akkor ez most szívás, vagy boldogság?
Csak a kívülálló számára lehet kérdés. Félix bő 2,5 millió forintból birtokol egy rendkívül ritka, közel 400 lóerős, 8000-et forgó motorral száguldó nyitott sportkocsit. Amiben lúdbőrössé tesz, hogy kattan a váltó, hörög a kipufogó, sípol a turbó, csikorog a gumi, és ami tovább emeli a pulzust, te tartod az úton, nem az elektronika. Ráadásul rendszeresen igényli, hogy szeresd őt a műhelyben, ami autóbolondoknál nagybetűs pozitívum.
Büszkeség és balítélet? Ugyan, dehogy! Büszkeség és boldogság!
A kocsijáról nem szűnő mosollyal beszélő Félixet hallgatva egyértelmű: aki úgy dönt, hogy belevág “a Wankel-motoros autóm van, amit tuningolni kezdtem” nevű soha véget nem érő kalandba, boldog ember lesz belőle.
Volt szerencsém nekem is 230-nál áthúzni négyből ötbe a váltót, amikor is az ápolást őrületes, 8000-es fordulattal hálálta meg Wankel-motor. Semmi máshoz nem fogható élmény.
Ha kalandvágyó vagy, de előtte kérdeznél, esetleg RX8-vásárláson gondolkodsz, írj Félixnek (Rotary Spirit)! wankelguru@gmail.com.