Átfogó jelentést, mondhatni önvizsgálatot készített a Forma–1 arról, hogy is állnak, honnan hova jutottak az elmúlt években, és milyen szinten teljesülnek kitűzött céljaik. Utóbbiak leginkább annak kapcsán érdekesek, hogy a sportág már 2019-ben elhatározta, 2030-ra karbonsemlegesek lesznek, és teljes emissziójukat legalább 50 százalékkal csökkentik.
Jó hír, hogy ezzel a vállalással egészen jól áll az F1: 2024 végéig 26 százalékkal csökkent a sorozat emissziója. Mindezt úgy hozták össze, hogy a viszonyítási év, azaz 2018 versenynaptárában még csak 21 futam szerepelt, míg tavaly már 24 nagydíjon izgulhatott a közönség. Persze a Forma–1 még közel sem tiszta: éves szinten 168 720 tonna széndioxid-ekvivalenst bocsátottak ki, de ez is csökkenés a 2018-as 228 793 tonnához képest.
Ha már a közönségnél tartottunk, jegyezzük meg, hogy ott viszont növekedés történt. Éves szinten 4 millióról 6,5 millióra nőtt a futamokra kilátogatók száma, az ugrás pedig közel sem csak a versenyek számán múlt, mivel az átlagos nézőszámok is növekedtek.
Eközben a Forma–1 globális rajongótábora is 826 millió fölé nőtt.
Arról már az FIA számolt be, hogy a rajongók egyre fiatalabbak, és egyenlőbb az eloszlás a nemek között. Ma az F1-rajongók 43 százaléka 35 év alatti, 42 százalékuk pedig nő. Az amerikai rajongótábor 52 milliós, ez az elmúlt években 10-11 százalékkal növekedett például a Netflix-féle Drive to Survive-nak, vagy Brad Pitt F1-filmjének köszönhetően.
A Forma–1 közösségi oldalai is tarolnak: 2018-ban a kombinált követőszám 18 millió volt, míg ma már 106 millióan látják rendszeresen valamelyik platformon az F1 hivatalos tartalmait. A 2025-ös szezont illetően közölték még, hogy a tévés nézőszámok világszerte növekedést mutatnak.
