Mindig rém illúzióromboló egy autógyár belülről. Gyermeki csodálatunk csillogó, soklóerős, áramvonalas, szélsebes csodái lélektelen hegesztőrobotok, vállalati kultúrától függően viháncoló, oda se figyelő, vagy épp gépies unalommal ügyködő, a munkaidő végét alig váró betanított munkások kezei alatt nyerik el végső formájukat.




Egy ilyen hír persze többnyire egy mínuszos MTI-utánközlésben ki szokott merülni a hazai sajtóban, legfeljebb csak a helyi média kerít nagyobb feneket a dolognak (pláne, hogy Tétényi Éva, a fideszes esztergomi közgyűléssel folyamatosan harcoló nehéz sorsú független polgármester is ott volt a sajttájon). Autós magazinként viszont kötelező feladatnak éreztük elzarándokolni a hét márka számára is szállító magyar üzembe.
A Kirchhoff vajon mi?
|
|
A Kirchhoff Hungária egy 227 éves német családi vállalat magyar nyúlványa. Világszerte 30 üzeme van a cégnek, 7000 dolgozóval, Kínától Közép-Amerikáig. Az esztergomi leányvállalat 18 évvel ezelőtt alakult, célja a Suzuki ellátása volt préselt és hegesztett lemezből készülő alkatrészekkel.
Aztán, ha már itt volt a gyár, más márkák is rendeltek tőle, illetve más márkáknak is szállítani kezdett. Jelenleg a cégvezető fel sem tudta hirtelen sorolni, hány gyártónak szállítanak, de a Suzuki mellett az Audi, Porsche, Ford, Peugeot, BMW, GM is vásárol tőlük.
Az esztergomi Suzuki-gyár tőszomszédságában lévő acélformázó gyár működési sémája igen egyszerű. Acéllemez alapanyag (az etikettek szerint a Dunai Vasműből, Dunaújvárosból) megy be, és mindenféle préselt, húzott, hegesztett alkatrész, melegen formált, nagy szilárdságú acélelem megy ki. Ezek az alkatrészek többnyire karosszéria- és egyéb vázszerkezeti elemek: B-oszlopok, motortartó bölcsők, kerékjárati vázdarabok.

Jobbról balra: Rainer Spindeldreher, az anyavállalat pénzügyi igazgatója, Sólyom Szabolcs, a Kirchhoff Hungária ügyvezetője, Tétényi Éva, Eszergom polgármestere, és (azt hiszem) Uwe Hartmann, az anyacég HR-igazgatója
Pofonegyszerű módszer a kis értékű, de nagy tömegben fogyó anyagok lopásának elkerülésére, hogy a melós chipkártyájával egy automatából veheti ki a flexkorongokat, kenőanyag-spréket, elektróda-sapkákat. Ha K.J. tízszer annyit vett fel a műszakban, mint L.M., akkor motozás nélkül is látszik, hogy haza is vitt a cég tulajdonából. És ehhez nem kell se raktáros, se papír, aláírás, csak az amúgy is meglévő kártyás beléptetőrendszer, és egy kávéautomata
Ne legyenek illúzióink, egy ilyen üzem nem azért jön Magyarországra, mert Petőfi Sándor akkora költő volt. Olcsó munkaerő, a német környezetnél rugalmasabb adminisztráció (nem a könyvelésre, hanem a környezetvédelemre, zajvédelemre, hasonlókra gondolok), a nyersanyag-ellátás és persze a már idetelepült felvevőpiac közelsége – ennyi.

Német pénzügyi igazgató legelteti szemét az olcsó magyar munkaerővel és máig vonzó befektetési környezettel idecsalt beruházáson
Az esztergomi polgármester is tudja, hogy örülnie kell a német tőke terjeszkedésének. Hosszú távon hasznunkra válik, hogy a beruházó nem német, szlovák, román földön számít évtizedekig munkaerő-utánpótlásra, hanem itt vesz villanyt, vizet, gázt, gázolajat, itt fizet bért még akkor is, ha a magyar munkások által termelt profit a német tulajdonos család számláján jelenik meg végül.
A Kirchhoff Hungária 2011-ig 40 millió eurós beruházást valósított meg, 2013-ig 170 millió euróra emelkedik ez a tétel.
Nyilván jobb szájízzel említenénk a Rába, Ikarus, Csepel, Pannónia márkákat, mint a melegen formált, nagy szilárdságú acélalkatrészek vásárlóit, de azért az se kutya, hogy a Mercedesnek, Opelnek, Audinak készülnek pléhdarabok. EU-s támogatásból, német tőkéből, az ABB német robotjaival, de legalább magyar munkások segédletével.


