Az autók,motorok, repülők és egyéb járművek a filmvilág aktív részesei. Több tucatnyit tudnánk felsorolni, ahol ezek a szerkezetek játsszák a főszerepet, és több márkát, amit kizárólag egyetlen filmes alkotáshoz kötünk.
Hagyjuk a Titanicot, vagy az Ariport-sorozatot, koncentráljunk inkább az autós filmekre. Egyesek tudni vélik, hogy a vásznon szereplő autók csak ritkán egyeznek meg az utcai változatokkal. Főként csak akkor, ha nem tervezik felborítani, felrobbantani, vagy hasonló durvaságot tenni vele.
George Barris – Hollywood autódizájnere
A mindannyiunk által ismert és rongyosra nézet Knight Riderben szereplő Pontiac Firebird-ből például közel sem mindig az eredeti példányt láttuk, amikor a képernyőre bambultunk vasárnap délután. Az ugratásokat és a nagyobb trükköket általában gumiból készült makettal végezték, de a forgatások alatt azért jó pár odaveszett a fekete Pontiacból is.
Az eredeti K.I.T.T. megalkotása ahhoz a George Barrishez fűződik, aki a 20. század egyik legismertebb dizájnere, már ami az egyedi filmes autókat illeti. A múlt században szinte minden hollywoodi produkcióban szereplő jármű járt Barris kezei között.
Így az A-csapatból ismerős GMC VAN kisbusz, Herbie a kicsi kocsi, a Smokey és a banditákból a Pontiac Trans Am, a szellemirtók Cadillac mentőautója, a Hazárd megye lordjaiból a Dodge Charger, a Starsky és Hutch-ból a versenycsíkos Ford Torino, vagy az eredeti Batmobile is az ő műve. Utóbbit egy Lincoln Futura koncepcióautóból szerkesztették át.
Barrist még közel 80 évesen sem írta le az amerikai filmipar, mivel a Halálos iramban-sorozat, és az új Starsky és Hutch-filmváltozat elkészítéséhez is az ő segítségét kérték. Az öreg szerint az autóiparban is megfigyelhető a ciklikusság, így időről időre ugyanazon elemeket kell felhasználni. Mostanában megint a tuning a divat, csak nem az amerikai, hanem a japán importárut kell felcicomázni.
Jövőképek
A jelenben játszódó filmeknél sokkal érdekesebb, hogyan képzelik el a jövő autóit a filmesek. Alapvetően kétféle jövőképpel találkozhatunk a mozikban vagy a tévéképernyőn. Az egyik a háború utáni, lepusztult, olaj- és vízhiánnyal küzdő világ, a másik a szuper, hi-tech robotok kora.
A sivár jövőben a hazaihoz hasonló útviszonyokon küzdenek a szereplők, az olaj és a víz értéke az arannyal vetekszik. Hasonló környezetben játszódik a Mad Max-trilógia, ami elhíresült üldözési jeleneteket tartalmaz. A közeli jövőben a főhőst egy óriási – a motorházból kilógó – kompresszor zavarja a kilátásban “elfogóautójában”, ami a mostani környezetvédelmi hiszti jegyében teljesen elképzelhetetlen, és mellesleg az olajválságnak is ellentmond.
Mel Gibson üldözőautójának eredetije egy Ford Falcon XB Coupé, amit kizárólag Ausztráliában forgalmaztak. A hajtásról egy V8-as, 300 lóerő körüli motor gondoskodott eredetileg, ami már önmagában sem az alacsony fogyasztásáról lehetett híres. A filmben látható kompresszor nem volt igazi, azt egy villanymotor forgatta a látvány kedvéért.
Kevin Costnernek rosszabb dolga volt Mel Gibsonnál a hasonlóan sivár jövőben (A jövő hírnöke), neki már csak a ló maradt közlekedési eszközként.
Nem túl bíztató jövő:
Repülés és szárnyas ajtó
Gyakoribb az a teljesen futurisztikus világkép, ahol föld felett lebegő autók, de legalábbis magától manőverező járgányok biztosítják a mozgásszabadságot, a csillagközi ugrásra képes űrhajók mellett. A felfelé nyíló ajtó szinte kötelező a mai napig, ha a jövőről van szó.
1982-ben a Szárnyas fejvadászban Harrison Ford helyből felszálló, repülő rendőrautót irányított, a történet szerint 2019-ben. Ennek megvalósulására akkora az esély, mint egy hulla feltámadásának egy csomag élesztőtől.
A már említett Barissnek alig kellett hozzányúlnia a Vissza a jövőbe trilógiában szereplő De Loreanhez, ami önmagában is különlegesnek és exkluzívnak számított abban az időben, sőt még manapság is. Persze repülni vagy időt ugrani 2015-ben sem fogunk autóval, az tuti.
Gagyi és profi
92-ben készült a Szabad Préda című film Emilio Estevezzel és Mick Jaggerrel a főszerepben. A történet 2009-ben játszódik és attól eltekintve, hogy az autók az aszfalton közlekednek, teljesen szokatlan formákban díszelegnek. Visszanézve kicsit gagyinak hatnak, ahogyan az egész film is. Elég felejthető.
97-es, és jóval profibb Luc Besson filmje, az Ötödik elem, amiben Bruce Willis domborít. A főhős egy visszavonult katonát alakít, aki Taki bácsihoz hasonlóan taxizásból éldegél, míg bele nem csöppen egy világmegmentő történetbe. A lebegő, retro jellegű taxi még hihető a 22. században, nem beszélve arról az elektronikus rendszerről, ami a jogosítványra osztogatja a büntető pontokat balesetkor, vagy a közlekedési szabályok megsértésénél. Ilyen biztosan lesz.
Teljesen hihető a 2054-es esztendőben játszódó Különvélemény díszlete is, amiben a jövő Lexusa normál abroncsokon gurul Tom Cruise alatt, csak a formaterv modernebb a mostaniaknál. Az autót Spielberg a Lexus dizájnercsapatával együtt agyalta ki, és kifejezetten csinosra sikerült. A függőlegesen magától haladó járműoszlop már kevésbé hihető történet a filmből, még akkor is, ha a vezetést segítő elektronikák erős fejlődését prognosztizálják az okosok.
Nagyjából ezen a vonalon halad Asimov, Én a robot című filmadaptációja is, amiben egy modern sportkocsira emlékeztet az Audi RSQ. A több autószalonon is kiállított modell a filmben automatikus és manuális beállításokkal is működtethető. Ugyan a kézi vezérlés közben érthetetlenül gyorsan kezd el pörögni az Audi Will Smith alatt – mintha még fel sem találták volna az ESP-t -, de egy magától haladó jármű nem elképzelhetetlen már 2035-ben.
Fő a biztonság és a környezet
Sylvester Stallone a jégbörtönből kiolvasztva – A Pusztítóban – jó pár öreg szériaautón kívül, egy GM Ultralite-koncepcióból kialakított rendőrautóval furikázott. Az eredeti koncepció mindössze 660 kilót nyomott, 111 lóerős motorja pedig 217-tel is mozgathatta a rendkívül takarékos autót. A filmben lévő balesetet egy az autót kívülről körülvevő légzsák segíti túlélni a bent ülőknek, amely megoldás természetesen kitaláció, bár csöppet sem hülyeség.
A biztonságot és a vezetést segítő elektronikák fejlesztése a jövőben is fő cél lesz az autógyártók részéről, de a föld felett lebegő-suhanó autókra egyelőre nem sok esély van.
Sokkal reálisabb – amiről a rendezők teljesen megfeledkeztek – hogy az olcsó és veszélyes kínai tömegautók ellepik a piacot. Ezek elszaporodására és a hatalmas dugókra sokkal nagyobb esély van a közeljövőt illetően.
A közönség szerintem jobban jár, ha a filmesek a latolgatások helyett megmaradnak inkább a szériaautóknál, és ha ügyes kaszkadőrökkel nem megy, trükkökkel próbálják meg feldobni autós jeleneteiket. Utóbbira jó példa a Mátrix újratöltve.
