Még mindig nem tudni pontosan, mikor vezetik be hivatalosan is az új KRESZ-t Magyarországon, de a tervezet már hónapok óta elérhető. Az alábbi kiegészítőtáblát is ott találtuk, ami előrevetíti, hogy olyan dolog érkezik hazánkba, ami még nem volt.
A „Telekocsi” (389. ábra) kiegészítő tábla azt jelzi, hogy a jelzőtábla csak arra a járműre vonatkozik, amelyben a járművezetővel együtt legalább a jelzőtáblán feltüntetett számú személy tartózkodik – olvasható a tervezetben.
De mit is jelent ez a gyakorlatban? Szétnéztünk a világban, mert van már hasonlóra példa néhány országban.
A tábla nemzetközi megfelelője az úgynevezett HOV (High-Occupancy Vehicle) sáv, vagy közismertebb nevén „carpool lane”(telekocsi sáv). Ami azt jelenti, hogy egyes sávokat, útszakaszokat csak akkor használhatnak az autósok, ha nem egyedül ülnek a járműben.
A rendszer lényege pofonegyszerű: minél több ember van egy autóban, annál kevesebb autó lesz az utakon. Ez csökkenteni a dugókat és mérsékelni a károsanyag-kibocsátást.
A legtöbb helyen minimum 2 vagy 3 fő kell egy autóban ahhoz, hogy az adott sávot használhassák.
Európában jóval kevésbé elterjedt a telekocsi-sávok használata, mint például az USA-ban. Ennek oka, hogy az európai városok inkább a tömegközlekedést és buszsávokat fejlesztették.
- Hollandia (1993) – Az első európai próbálkozás az A1-es autópályán volt, de a rendszer megbukott, mert kevesen használták és jogi problémák is adódtak
- Spanyolország (Madrid, 1995) – Itt már sikeresebb lett: a „Bus-VAO” sávok ma is működnek, és a kontinens legrégebbi aktív HOV-rendszerének számítanak
- Egyesült Királyság (Leeds, 1998) – Kísérleti jelleggel indult, később viszont visszaalakították buszsávvá
- Ausztria (Linz), Norvégia (Oslo, Trondheim): Szintén bevezették, de korlátozott mértékben használják az autósok
- Párizsban bekeményítettek durván egy éve: külön sávot tesztelnek, ahol csak azok haladhatnak, akik legalább hárman ülnek egy kocsiban, a többi autós nem használhatja ezt a sávot.
Az Egyesült Államokban és Kanadában picit már fejlettebb ez a rendszer: ott az autópályák külön sávjai gyakran fizikailag is el vannak választva, és csúcsidőben akár irányt is válthatnak ebben a sávban az autósok.
Fotó: Wikipedia/Coolcaesar
Ezeket több államban tovább is fejlesztették:
- az autósok fizethetnek ,hogy „gyorssáv” (HOT lane) használják, amiben amúgy csak a telekocsisok autózhatnak,
- az elektromos autósok is használhatják,
- vagy éppen a buszok és motorosok.
A tengerentúlon már több ezer kilométernyi ilyen sáv létezik.
Kínában is egyre több nagyváros nyúl ehhez az eszközhöz – ráadásul meglehetősen fegyelmezett formában. Sencsenben már 2016-ban bevezették a HOV 2+ szabályt a forgalmas Binhai sugárúton. A rendszer csak csúcsidőben él: reggel 7:30 és 9:30 között, illetve délután 17:30 és 21:30 között. Csengtuban 2017-től több főútvonalon is alkalmazzák ugyanezt – például a Kehua úton és a Tianfu sugárút egyes szakaszain.
Ezek a sávok és útszakaszok a tapasztalatok szerint akkor hatékony, ha masszív a forgalom (pl. nagyvárosi bevezetőkön), jól ellenőrizhető a szabály betartása (kamerákkal, rendőrökkel) és valóban megéri telekocsizni, tehát időt nyersz vele. Ha ezek hiányoznak, könnyen alulhasznált maradhat egy-egy ilyen szakasz.
Lesz még néhány új tábla, amit meg kell tanulnunk:
