Ha külföldi jármű okoz balesetet Magyarországon, nem biztos, hogy a károsult számára az egyszerűbbnek tűnő út vezet eredményre. A JogLabor egy friss, több mint öt évig húzódó ügyet göngyölített fel: az ügyben első fokon még a károsult nyert, a másodfokon fordulat következett, a Kúria pedig végül ezt erősítette meg – miközben az eltelt öt év alatt az igény elévült.

A helyzet elsőre hétköznapinak látszik: adott egy vétlen autós és egy károkozó, és adott a kár is, amelyet valakinek meg kell térítenie. Nem is kicsi, az M1-es autópályán történt balesetben ugyanis egy igen nagy értékű jármű sérült meg. Mivel a hibás egy külföldi (egész pontosan koszovói) rendszámú autóbusz volt, a károsult a hazai rendszer segítségét kérve a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (MABISZ) fordult.

A MABISZ a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszer egyik központi szereplője: bizonyos esetekben akkor is helytáll a károkért, ha a károkozó mögött nincs elérhető vagy érvényes biztosítási fedezet, illetve akkor is, ha a kárt külföldi jármű okozza. A vonatkozó szabályozást a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfbtv.) tartalmazza, amelynek 43. § (1) bekezdése világosan fogalmaz: “ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt – a 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt figyelembe véve – a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni.”

Az ügyből per lett, az elsőfokú döntés pedig egyértelmű választ adott: a jogszabály nem tesz különbséget a külföldi károkozók között, így a MABISZ-nak rendeznie kell a kárt, a felperes nyert.

Összetörték az M1-esen, senki nem fizetett – erre figyelj, hogy veled ne történjen meg! 1

A koszovói rendszám volt a komoly anyagi veszteség kulcsa… (Fotó: Getty Images)

A másodfok azonban már másképp látta a helyzetet. Elsősorban magát a rendszert vizsgálva úgy döntött: a magyar kockázatközösség nem viselheti korlátlanul bármely külföldi jármű által okozott kárért, így végül a MABISZ-t mégsem kötelezték fizetésre. A bíróság érvelése szerint a jogszabályt a biztosítási rendszer egészével és annak céljával összhangban kell értelmezni, nem pusztán a szöveg szó szerinti jelentése alapján.

A magyar jogszabály teljesen egyértelmű rendelkezése ellenére bizonyos országok gépjárműi által okozott károk megtérítésére nem köteles, ha ezen országok egyes nemzetközi egyezményeket nem írták alá. Tekintettel arra, hogy Koszovó nem írta alá többek között a Rendszám-egyezményt, illetve a Zöld Kártya egyezményt, ezért a koszovói felségjelzésű járművek által okozott károkért nem kell a MABISZ-nak helyt állnia.

A bírósági ítéleten túl a károsult számára az idő okozta a legnagyobb gondot. A per megindítása és az ítélet között ugyanis több mint öt év telt el. Miközben a károsult hazai úton próbálta érvényesíteni az igényét, nem indított eljárást a károkozó külföldi felelősségbiztosítójával szemben. A követelése így elévült, és már nem maradt esélye a kártérítésre. A kártérítési igények általános elévülési ideje főszabály szerint 5 év, amelynek elmulasztása a követelés érvényesíthetőségét megszünteti.

A vétlen autós számára nehezen érthető, hogy mi köze van nemzetközi egyezményekhez, tagságokhoz vagy biztosítási rendszerekhez. Számára a helyzet egyszerű: egy másik autó hibájából balesetet szenvedett, tetemes kára keletkezett a gépjárművén, és várja a jogos kártérítést.

Ez most nem történt meg, ám az esetnek mégis van egy pozitív üzenete. Az ilyen ügyekben ugyanis van megoldás – csak nem mindig ott, ahol elsőre keresnénk. A külföldi károkozó biztosítójával szemben is lehet és kell fellépni, még ha ez bonyolultabbnak tűnik is. A kulcs az idő és a megfelelő stratégia.

Mit kellett volna másképp csinálnia? A Karkosák Ügyvédi Iroda szakemberei szerint az ilyen helyzetekben nem szabad egyetlen jogi útra hagyatkozni, azzal párhuzamosan meg kell vizsgálni a külföldi igényérvényesítést is, az elévülési időt pedig minden esetben figyelni kell. Mert ha az idő elfogy, minden más lehetőség is megszűnik. Ezért érdemes már az elején szakértőhöz fordulni, mert az ekkor hozott döntésen akár a teljes kártérítés sorsa is múlhat.