“Puhán landol egy repülőgép, beáll a kijelölt parkolóba , és máris mellé gördül egy piros-fehérre festett vontató, fürgén helyére húzza a lépcsőt, majd eltűnik, hogy néhány perc múlva újra előkerüljön egy áramforrást vontatva. Ő Kis-Trak, az egyik háromtonnás repülőtéri vontató. Később megjelenik Nagy-Trak is – szemmel láthatóan testvérek – végig gurul a szárny alatt, beáll a repülőgép elé, aztán felerősítik a vonórudat, és Nagy-Trak szép csendben megindul a hangár felé, maga mögött vontatva a nála négyszer nagyobb gépóriást” – volt olvasható a Légiközlekedésben a magyar repülőgépvontató jellemzése 1985-ben.
Ez a leírás – amelyet az Arcanum Újságok segítségével – idéztünk fel jól mutatja, hogy nemcsak egyféle igényt kívántak kielégíteni a magyar szakemberek a növekvő utasforgalmú ferihegyi repülőtér esetében. A járműcsalád azért is került a ’80-as évek közepén a közvélemény figyelmébe, mert Ipari Formatervezési Díjjal tüntették ki. Az elismerés nem egy embernek, hanem egy csapatnak szólt, mert megtervezésében többek között Tuboly János, a Malév jármű főosztályának vezetője, Pelyva József, a Mezőgépfejlesztő Intézet (MEFI) főkonstruktőre, Szolár Tibor, a Generalart formatervezője és Dembitz Imre, a Malév kísérleti műhelyének vezetője is részt vett.
A Puli gyártója gyártotta
A sorozatgyártását pedig a Hódgép vállalta magára. Az a vállalat, amely akkor már komoly elismerésnek örvendett szakmai körökben, hiszen többek között pótkocsik, kamionfelépítmények, motoros sárkányrepülők gyártásával letette a névjegyét. (Nem sokkal később, 1986-ban pedig a Puli magyar kisautóval öregbítették a cég hírnevét). Visszakanyarodva a repülőgépvontató családhoz fontos megjegyezni, hogy nem pusztán arról volt szó, hogy csak ferihegyi repülőtér igényeit tudnák kielégíteni.
A “Kis-Trak” vagyis az RV-1-es jóval korábban, még 1982-ben elkészült. Ennek a 3,5 méter hosszú és 1,5 méter széles “kisvontatónak” a hajtásáról egy 82 lóerős, vízhűtéses Avia dízelmotor gondoskodott. Ahogyan a fent idézett újságcikk is utal rá, ezt még nem repülőgépek, hanem a csomag, vagy áruszállító utánfutók vontatására fejlesztettek ki.
18 tonnát nyomott
A “Nagy-Trak”, tehát az Aerotrak 18.01-es volt az, amit kifejezetten repülőgépek vontatására szántak. Ez a 2,5 méter széles és 8,25 méter hosszú jármű kifejezetten fordulékony volt, hiszen 7,6 méteres fordulási sugárral bírt. A járművet az tette igazán fordulékonnyá, hogy mindkét Rába-tengelye kormányozható volt. Ennek ellenére mégis két vezetőfülkével szerelték, ugyanis az volt a cél, hogy tolatás esetén ne kelljen megfordulni vele. Az Aerotrak 18.01 masszív gép volt, ugyanis száraz és csúszós betonon egyaránt képes volt elvontatni egy közepes nagyságú TU-154-es repülőgépet. Sőt, 150 tonnás súlyt gond nélkül meg tudott mozdítani.
Kabinját úgy tervezték meg, hogy az alacsony (1,5 méter) karosszéria magasság ellenére a lehető legtöbbet hozzák ki a kényelem terén. Éppen ezért állítható magasságú kormánnyal, illetve kagylóülésekkel szerelték. Így akár egy 185 cm méter magas ember is el tudott helyezkedni benne. Később készült belőle egyfülkés változat (18.02) is, ami értelemszerűen rövidebb (6,9 m) volt. Típusnevében ugyanakkor megmaradt a 18-as szám, mivel ez utalás volt a jármű saját súlyára. A megfelelő vonóerő biztosításához a hathengeres, 180 lóerős (132 kW) Rába dízelmotort építettek be.
Érdekesség, hogy mivel a járművet hidraulikus hajtással látták el – a motor két hidromotort hajtott meg – így a sebessége 0-30 km/óra között állítható volt. A gépjárművezetőnek tehát nem kellett a fokozatok között váltania, hanem pontosan meg tudta határozni, hogy milyen gyorsan menjen a vontató. Ennek kiemelt jelentősége volt, hiszen a repülőgépek vontatásánál egyenletes sebességre volt szükség.
Érdeklődtek irántuk
“Mindkét típus iránt igen nagy az érdeklődés a szocialista országokban. Esély van rá, hogy a repülőtéri vontatók gyártását is Magyarországra szakosítja a KGST”– adta hírül az Autó-Motor 1985. január 15-i száma. Mindez annak is volt köszönhető, hogy az Aerotrak kifejezetten ígéretes műszaki tulajdonságokkal rendelkezett.
És hol vannak most ezek a magyar ipari remekek? A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől éppen egy kőhajtásnyira lévő szabadtéri múzeumban bárki megnézheti őket. “Az Aeroparkban két példány is látható ebből a típusból (Aerotrak 18.02). Az egyik statikus, a másik üzemképes. Utóbbit néhány évvel ezelőtt a Celebi Ground Handling Hungary adományozta az LKK-nak, miután kivonta a forgalomból. Bizonyos napokon, rendezvények idején a múzeum látogatói akár ki is próbálhatják ezt a monstrumot” – olvasható az intézmény honlapján. Emellett akár az RV-1-es, “Kis-Trak” vontató is megtekinthető.
Az Aerotrak repülőgépvontatóból összesen 15 darab készült és ezekből a példányokból az USA is vásárolt.
