A hazai rendőrség évek óta ugyanazt kommunikálja: a gyorshajtás a balesetek fő oka. A válasz viszont szinte mindig ugyanaz – több traffipax, több bírság. A kérdés csak az, hogy ez tényleg működik-e? A számok alapján nem igazán: a gyorshajtási bírságokból befolyó összeg évről évre rekordot dönt, vagyis nem sok autóst rettent el a jelenlegi szankcionálás (pénzbírság, büntetőpont).
De mi történne, ha nem csak mérnénk a sebességet, hanem teljesen új szemléletet vezetnénk be, mondjuk a finn mintára?
2024-ben Finnország elnyerte az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) PIN-díját. Nem véletlenül: egymillió lakosra vetítve 31 halálos közúti baleset jutott náluk. Ugyanez a szám az EU-ban átlagosan 45, Magyarországon pedig 52 volt.
Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a finnek egyszerűen „telepakolták” az országot traffipaxokkal. És valóban: 3000 kilométernyi főúton 1164 fix sebességmérőpont működik – nagyjából 2,5 kilométerenként jut egy. Ez elsőre brutális szám, csakhogy a finn siker nem itt kezdődik
Rendszerben gondolkodnak
Finnország közlekedésbiztonságának alapja a Vision Zero elv: hosszú távon senki ne haljon meg vagy sérüljön meg súlyosan az utakon. Ez nem csak jól hangzó szlogen, hanem egy konkrét, 103 pontos intézkedéscsomagra épülő rendszer.
Ez a rendszer:
- pontos feladatokat ad a hatóságoknak,
- mérhető célokat határoz meg,
- határidőket szab,
- és ami talán a legfontosabb: számon is kéri az eredményeket.
Egy független monitoringcsoport folyamatosan ellenőrzi, hogy mi valósul meg ezekből. Ez az a pont, ahol a magyar és a finn gyakorlat igazán elválik. Nem az ötletekben, hanem a következetességben.
Nem csak büntetnek, tanulnak is
Finnországban minden halálos balesetet mélyrehatóan kivizsgálnak. Nemcsak azt keresik, ki hibázott, hanem azt is, hogy miért történt a baleset. Vizsgálják az emberi tényezőt, az út állapotát, a járművet, és még a mentési lánc hatékonyságát is. A cél, hogy a tanulságok azonnal visszakerüljenek a rendszerbe – az oktatásba, az úttervezésbe, a szabályozásba.
Ez egy folyamatosan tanuló rendszer. Nem csak reagál, hanem fejlődik.
Kétféle büntetés
A finnek egyik legérdekesebb húzása a „kétsávos” szankciórendszer.
- kisebb szabálysértések: gyors, egyszerű bírság
- súlyosabb esetek: jövedelemarányos büntetés
Ez azt jelenti, hogy ugyanazért a gyorshajtásért egy gazdag ember sokkal többet fizet, mint egy átlagkeresetű. Így a büntetés valóban fáj – mindenkinek.
És talán ez az, ami Magyarországon igazán hiányzik. Mert ha a bírság „belefér”, akkor nem visszatart, hanem beépül a költségek közé.
Több traffipax = megoldás?
A finn példa alapján a válasz egyértelmű: önmagában nem. Hiába lenne Magyarországon is 2-3 kilométerenként traffipax, ha:
- a büntetés nem elrettentő,
- nincs mögötte következetes stratégia,
- nem történik valódi adatvezérelt elemzés,
- és nincs számonkérés.
Finnország nem azért lett sikeres, mert sok a traffipax. Hanem azért, mert rendszerszinten gondolkodnak, következetesen végrehajtják a szabályokat és folyamatosan javítják a rendszert
A finn modell alapján nem egyetlen „csodafegyverre” lenne szükség itthon, hanem egy komplett szemléletváltásra. A traffipax csak egy eszköz, a kérdés az, hogy egy jól működő rendszer része-e – vagy csak egy pénztermelő gép.
