Láttál már autópálya szélén a semmibe vezető, meredek sóderes sávot? Ez a vészhelyzeti menekülőrámpa, ami az autópálya-tervezés egyik legfontosabb passzív biztonsági eleme. Kifejezetten arra tervezték, hogy megfogja azokat a nehéz járműveket – kamionokat, buszokat –, amelyek alatt egy hosszú lejtőn elfogyott a technika, és fék nélkül szabadultak el.
A jelenség nem új keletű: a megoldás gyökerei az 1950-es, 60-as évek Amerikájába nyúlnak vissza. A Sziklás-hegység (Rocky Mountains) kegyetlen hágói rendszeresen szedték áldozataikat, így a mérnökök kénytelenek voltak kitalálni valamit a túlmelegedő fékek miatt irányíthatatlanná váló monstrumok megzabolázására.
A működési elv pofonegyszerű, de brutálisan hatékony: a cél a jármű irdatlan mozgási energiájának kontrollált felemésztése. Ezt alapvetően kétféle módszerrel érik el:
- A kavicságy: ez a legelterjedtebb típus. Lényegében egy mély, laza kaviccsal vagy zúzott kővel feltöltött medence. Amikor a kamion ráhajt, a kerekek azonnal „elsüllyednek” a laza szerkezetben. A gördülési ellenállás ilyenkor a sokszorosára ugrik, ami néhány tíz méteren belül állóra fékezi a járművet. Hatékonyságának ára a károkozás: a kerekek tengelyig süllyednek, a lökhárító, a hűtők, a futómű és az alváz gyakran sérül, és innen nem lehet egyszerűen kitolatni. A mentéshez speciális eszközök, mentőjárművek, daruk szükségesek.
- A gravitációs rámpa: itt a menekülősáv meredeken felfelé, sokszor a hegyoldalnak vezet. Itt a fizika legelemibb törvénye dolgozik: a kinetikus energiát helyzeti energiává alakítják, amíg a jármű magától meg nem áll. Előnye, hogy gyakran kisebb kárt tesz a technikában, mint a kavicságy, viszont hatalmas a helyigénye, így csak speciális domborzati viszonyok között, hegyvidéken építhető ki hatékonyan.
