Igen tanulságos esetet osztott meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság, amiből kiderül, mikor gyenge kifogás a „kocsikázás”.
Bejegyzésük szerint „a zuglói térfigyelő kamerák december közepén egy behajtani tilosban parkoló járművet rögzítettek az Örs vezér tér közelében. A sofőr megelégedve a parkolóhely-választással, kiszállt, majd komótosan a csomagtartónál kezdett pakolni. Tevékenysége felkeltette a rendőrök figyelmét is, így pár perc múlva már a férfi magyarázatait hallgatták; nem ő vezetett, egy ismerős volt a sofőr, aki nem tudni, hová ment, és talán nem is létezik”.
A gyorsan előkerült kamerafelvételek alapján kiderült, hogy ő volt a sofőr, az autó nem az övé, mint ahogyan a csomagtartóban lévő, félmillió forintot érő, szerszámok sem, amelyeket gondosan összepakolt magának.
A lefülelt autósnak több is volt a rovásán: miközben elszámoltatták, kiderült, hogy jogosítványa sincs, valamit korábban több alkalommal követett el (vagy kísérelt meg) lopást gépjárművekből. A férfi még ekkor is próbálta menteni a menthetőt, állítása szerint nem lopni, hanem kocsikázni akart. Ezen a ponton érdemes tisztázni, mi is a különbség a kocsikázás és a kocsilopás között.
Némi idő elteltével a jármű tulajdonosa is jelentkezett a rendőrségen, hogy eltűnt az autója. Nos nem sokáig kellett keresni. A rendőrök az autóst előállították a BRFK XIV. Kerületi Rendőrkapitányságra, ahol lopás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását.
