Nem kellett sokáig várni arra, hogy teljes valójában bemutatkozzon a májusban sejtelmesen beharangozott Nilu hipersportautó. Azt már akkor megtudtuk, hogy alkotója, az orosz származású Szása Szelipanov (illetve ma már Sasha Selipanov) V12-es szívómotorral álmodta meg az old school versenyautók és izomautók hangulatát és részleteit fejlett aerodinamikai és gyártástechnológiai megoldásokkal társító csodát, most pedig itt vannak a részletek is.




A Nilu (ez a modell neve, a családi cég pedig Nilu27 néven fut) mesterien alkalmazza a távol-keleti esztétikai filozófiák egyik meghatározó eszközét: a hiányt. A hátsó futómű és az elé beépített V12-es motor jóformán teljesen burkolatlan, így jól látható a szénszálas monocoque fülke hátsó fele, illetve az arra erősített, kerámiabevonatú alumíniumcsövekből szerkesztett térhálós váz.
A belső térben a hatvanas évek klasszikus receptjét alkalmazták: a felfelé nyíló ajtók és vaskos küszöbök mögött mélyen beépített, fix ülések várják a vezetőt és egyetlen utasát. Minden műszer analóg, az óramutató járásával ellenkező irányban mozgó fordulatszámmérő oldalán a kronográfokat idéző gombokat és kezelőszerveket találunk.
Az egyetlen digitális elem az utastérben a visszapillantó tükröt helyettesítő monitor, amely fölött a motorindítás rítusához elengedhetetlen, indusztriális kapcsolók (gyújtás, üzemanyag-szivattyú, indítás) sorakoznak.
A sebességváltó is analóg, azaz mechanikus: a hétfokozatú, manuális egység karja is nyitott kulisszában mozog. A hátramenet véletlen kapcsolását megakadályozó kallantyú végtelenül egyszerű, ugyanakkor zseniálisan elegáns megoldás, megidézve a múlt század közepi klasszikus versenyautókat.
A kormány, a pedálsor, a fejtámasz, a külső tükrök és minden egyéb, mozgatható komponens is mechanikus. A kormányon nincsenek kezelőszervek, sőt, érintőképernyő sincs, mert az csak elvonná a figyelmet a vezetésről.
Apropó, vezetés: a felfüggesztés elöl-hátul nyomórudas, kettős keresztlengőkaros. Az elöl 20, hátul 21 colos, központi anyával rögzített kerekekre Michelin Pilot Sport Cup 2 R abroncsokat szerelnek. A karbon-kerámia fékek a Brembo termékei.
A Nilu annyira finom és igényes, hogy részletei szinte a háttérbe szorítják az autó szívét: a V12-es motort. Az új-zélandi Hartley által fejlesztett erőforrás két hengersora 80 fokos szöget zár be egymással, a lökettérfogat 6,5 liter. Minden hengerhez külön fojtószelep tartozik.
A 13 ezerig skálázott fordulatszámmérő sokat elárul a nagy furatú, rövid löketű blokk karakteréről, és bár a pontos csúcsteljesítményt egyelőre nem árulták el, egészen biztosan meghaladja az 1000 lóerőt.
A vadul kígyózó kipufogócsöveket Inconelből készítették 3D nyomtató segítségével.
Ha mindez átgondoltnak tűnik, az nem véletlen: Szása immár 18 éve fejleszti az autót. Jelen formájában, azaz pálya-versenyautóként mindössze 15 példány készül majd belőle, de már tervezik a közúti verziót, amiből 54 darabot fognak gyártani.
A vételárról nem tesz említést a cég, arról viszont igen, hogy hamarosan virtuális formában is vezethető lesz a Nilu: a modell novembertől elérhető a CSR Racing 2 mobiljátékban.









