Teszt: Kia Sportage 2.0 EX 4x4 - Új szelek fújnak

Kulcsszavak: Kia, Sportage

Megújult a Kia Sportge - mondom. Majd érkezik a kérdés: Miért, volt korábban is? Volt. Valószínűleg jobb is így, hogy kevesen emlékeznek az autó elődeire, mert azok köszönő viszonyban sincsenek az újjal. A Sorento sikerével a Kia magasra helyezte a lécet a konkurenciának és önmagának is, de az új Sportage nem verte le.

Formailag a Sportage egyértelműen illeszkedik a jelenlegi divatirányzatba. Egyszerű, szinte személyautós, egyterűs forma, amit sárvédő-szélesítések, műanyag borítások terepjárónak mutatnak.

Persze ezek az autók a kalandra vágyó - de azt csak a sípályához, horgásztóhoz vezető úton gyakorló - vezetőknek készülnek, ezért is kap ezüst fényezést a tetősín és ezért kellenek 16 colos könnyűfém felnik is. Hiszen ők többet fognak ezzel az autóval a parkolóházban üres helyért harcolni és a terepakadályok közül is a hazánkban leginkább jellemző kátyút győzik le legtöbbször.

Mindenesetre az autó szépre sikeredett, hangsúlyosak, de nem túlzóak az első lámpák, amik meghatározzák az autó orr-részét. Hiányzott az autóról a korábbi KIA-s hivalkodó hűtőmaszk próbálkozás, ezen az autón csak két esztétikus krómozott díszléc hangsúlyozta ki a márkajelzést.

Hátul az egyetlen krómozott kipufogóvég jelzi, hogy 2.0 literes benzines modellel van dolgunk, a dízelen mindkét oldalra jutott. A lökhárító felső részére gumiborítást tettek, hogy pakoláskor óvja a fényezett felületet.

Máshol is találkozhatunk gondolkodó, felhasználóbarát munkával, például a csomagtérajtó nem csak egyben, de az üveg külön is nyitható. A rendszámtábla feletti résben kapott helyet a két külön "kilincs".

667 literes csomagtartó tárul fel a hátsó ajtó kinyitásával, ami nemcsak méretével, de kiegészítőivel is segíti a felhasználót. Akadnak fix akasztók a csomagtartóban, de a hátsó ülések támláiból is kihajthatunk ilyeneket, ezekre egyenként 3 kilogrammot akaszthatunk.

Van 12 voltos csatlakozó a hűtőládának, kompresszornak stb, de az apróbb tárgyaink sem fognak elgurulni, őket az oldalfalban kialakított rekeszbe rakhatjuk, vagy a "padlóhoz" rögzíthetjük hálóval. A hátsó ülések dőlésszöge is állítható, amivel az utasok kényelmesebben utazhatnak és a csomagtér is variálhatóbb.

Ha igazán nagy tárgyakat akarunk szállítani, az ülések egyszerűen ledönthetők. Egy kart kell meghúzni, az ülőlapok lesüllyednek és a támlák ledőlnek, az anyósülés támlája is vízszintesbe hajtható. Éppen ezek azok a részletek, amiben a Sportage "ereje" rejlik, hogy az utasoknak készült.

Az utastér is hasonlóan belakható, sok rekesz várja a holmiijainkat. Nagyok az oldalzsebek, de a műszerfalon is több helyre pakolhatunk, pohár- illetve italtartóból pedig nyolcat alakítottak ki az autóban.

Egyszerű műanyagok borítják a Sportage belsejét, mindez azonban csak nekünk fontos, a felhasználót nem fogja érdekelni, mivel esztétikusak és rossz úton sem zörögtek.

A kormány és a váltókar kellemes tapintású bőrborítást kapott és ilyen anyag jutott az ajtók belső fogantyújára is, így a vezető alig érintkezik műanyag elemekkel. A középső betétre pedig valódi alumíniumot eloxáltak.