A Forma-1-nek mindig is kényes egyensúlyt kellett tartania a kőkemény járműfejlesztés és aközött az igény között, hogy az autók teret engedjenek a pilóták zsenialitásának. Ez a két, egymásnak feszülő erő nem csak napjainkban ad táptalajt a kritikának. A sport már a kilencvenes évek elején elért arra szintre, hogy szó szerint csak be kell ülnie a pilótának.
A Williams FW14B és FW15C kódjelű páros tarolt 1992-1993-ban. A konstrukció aktív felfüggesztése, blokkolásgátlója, menetstabilizálója és automata váltója gyakorlatilag eltűntette a határon vezetéshez fűződő tökös vakmerőség legendáját. Nem véletlenül tiltották be a legtöbb ilyen megoldást az 1993-as szezon végén.
Mai szemmel az is megdöbbentő mekkora volt a differencia a Williams és a többi csapat között. Míg Alain Prost autóját minhta zsinóron húzták volna, addig Ukyo Katayama a Tyrrell volánja mögött vért izzadt a versenyképes köridőkért.
A japán pilóta nyers tehetsége az 1993-as Japán Nagydíjon mutatkozott meg a leglátványosabban, ahogy hazai pályán, a legendás szuzukai aszfaltcsíkon birkózott a technikával. A helyi tévéközvetítés egyenesen a pilótafülkébe, a pedálsorra szerelt kamerával mutatta be a lábmunkáját az időmérő edzés alatt. Neki még kuplungolni kellett a váltások során, és izommunkával diktálni a gépnek a megfelelő fokozatot.
Zseniális látvány ahogy szinte táncol a pedálokon, tökéletes gázfröccsökkel vált vissza,amikor pedig a híres Spoon-kanyar kijáratánál egy brutális ellenkormányzással megfogja az alóla váratlanul kitörő Tyrrellt, attól a sokat látott autórajongók hátán is feláll a szőr.
Katayama mindössze egyszer ért célba Szuzukában egy Forma-1-es futamon: még újoncként, a Venturi Larrousse volánja mögött egy 11. helyet csípett el. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyengébb eredmények inkább a technika minőségén (vagy annak hiányán), semmint a pilótán múltak. A japán versenyző 1995-ben kapott egy komoly ajánlatot a világbajnok Benetton csapattól, hogy Michael Schumacher csapattársa legyen, de nem akarta feladni a Tyrrellnél kapott csillagászati fizetését, így a transzfer kútba esett.
Miután az 1997-es szezon végén távozott az F1-ből, Katayama karrierje talán még színesebb fordulatot vett. Csatlakozott a Toyota gyári sportautó-programjához, és az 1999-es Le Mans-i 24 órás viadalon egy lenyűgöző második helyet szerzett a félelmetes GT-One prototípussal.
Napjainkban Katayama csapattulajdonosként a Goodsmile Racing és a TeamUKYO gárdáit is irányítja a Super GT-ben. A Forma-1-től sem szakadt el teljesen, hiszen a Fuji TV állandó szakkommentátoraként továbbra is jelen van a paddock környékén.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
