Influenzaszezon sokan köhögve, tüsszögve vagy akár lázasan is autóba ülnek, mert „csak egy kis megfázásról” van szó. A kutatások azonban egészen más képet mutatnak: a nátha vagy influenza nemcsak kellemetlen, hanem mérhetően rontja a vezetési képességeket is. Egyes vizsgálatok szerint a reakcióidő romlása akár az enyhe alkoholos befolyásoltság hatásához is hasonlítható – írja a Közlekedéstudományi Intézet.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint február egyik hetében mintegy 284 ezer ember fordult orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel, és közülük több tízezren influenzaszerű panaszokkal jelentkeztek.
„Mentális köd” a volán mögött
A szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a megfázás és az influenza jelentősen rontja a koncentrációt és a reakcióidőt. Ennek egyik legismertebb bizonyítéka a Cardiffi Egyetem (UK) kutatássorozata, amelyet Andrew P. Smith professzor vezetett. A kutatók évtizedeken át vizsgálták, hogyan hatnak az úgynevezett „kisebb betegségek” – például a nátha vagy influenza – az emberi kognitív teljesítményre. Szimulátorok és számítógépes tesztek segítségével mérték a reakcióidőt, a figyelmet és a döntéshozatalt.
Az eredmények szerint a megfázott vagy influenzás emberek reakcióideje 11–17 százalékkal lassabb lehet az egészségesekhez képest. Ez elsőre talán nem tűnik soknak, de egy hirtelen fékező autó vagy az útra lépő gyalogos esetében már döntő különbséget jelenthet.
A kutatók szerint a betegek egyfajta „mentális ködben” működnek: csökken a tartós figyelem, lassabban dolgozzák fel az információkat, és nehezebben szűrik ki a fontos ingereket a környezetből.
Meglepő párhuzam az alkohollal
A vizsgálatok egyik legérdekesebb megállapítása az volt, hogy a betegség okozta teljesítményromlás sok esetben a 0,5–0,6 ezrelékes véralkoholszint hatásához hasonlítható. Ezen a szinten már romlik a perifériás látás, a reakcióidő és a döntéshozatal is.
A különbség inkább a viselkedésben van:
- az alkoholt fogyasztó sofőrök gyakran kockázatvállalóbbá válnak,
- a betegek inkább lassúbbak, tompábbak és fáradtabbak.
A veszély azonban mindkét esetben hasonló: a váratlan helyzetekre adott reakciók késnek.
| Mutató | Egészséges kontrollcsoport | Megfázott/Influenzás csoport | Romlás mértéke |
| Egyszerű reakcióidő | ~250 ms | ~280-290 ms | +12-15% |
| Választásos reakcióidő | ~410 ms | ~470-480 ms | +15-17% |
| Váratlan eseményre adott válasz | Standard | Lassult | +11% (átlagosan) |
| Éberségi szint (skálán) | 100% (bázis) | ~67% | -33% |
Láz esetén még rosszabb a helyzet
A kutatások szerint a láz tovább rontja a vezetési képességeket. Szimulátoros tesztekben a 38 °C feletti testhőmérséklettel vezető alanyok:
- akár 30–40 százalékkal lassabb reakcióidőt mutattak,
- gyakrabban hagyták el a sávot, és később reagáltak a veszélyhelyzetekre.
Egyes mérések szerint ilyen állapotban a sofőrök 30 százalékkal több hibát követtek el, mint egészségesen.
Egy tüsszentés alatt akár 100 métert is „vakon” haladhat az autó
A kutatók a tüsszentés hatását is vizsgálták. A tüsszentési reflex során a sofőr szinte mindig becsukja a szemét, miközben az autó változatlan sebességgel halad tovább.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen tüsszentés alatt a jármű akár:
- 30–40 métert haladhat városban,
- 50–70 métert országúton,
- 90–110 métert autópályán
úgy, hogy a vezető valójában nem látja az utat.
Német kutatások is hasonló eredményre jutottak
A németországi Justus-Liebig Egyetem Gießenben végzett kutatásai szintén megerősítették a brit eredményeket. A vezetési szimulátorokkal végzett vizsgálatok szerint erős nátha vagy influenza esetén a reakcióidő 10–15 százalékkal romolhat, ami nagy sebességnél már több tízméternyi plusz féktávolságot jelenthet.
A német kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a betegek gyakrabban szenvednek rövid figyelemkiesésektől, úgynevezett mikroalvásoktól, és hajlamosabbak „csőlátással” vezetni – vagyis kevésbé veszik észre az oldalról érkező veszélyeket.
A gyógyszerek tovább ronthatják a helyzetet
Szóval egy betegség önmagában is veszélyes lehet a volán mögött, de a helyzetet sokszor a gyógyszerek súlyosbítják. Számos vény nélkül kapható megfázás elleni készítmény tartalmaz olyan összetevőket – például antihisztaminokat –, amelyek álmosságot vagy tompultságot okozhatnak.
A kutatások alapján ezek a mellékhatások akár két-háromszorosára is növelhetik a baleseti kockázatot, különösen akkor, ha a sofőr nincs tisztában a gyógyszer hatásaival.
Bár a modern autók vezetéstámogató rendszerei – például a sávtartó vagy a vészfékező asszisztens – segíthetnek csökkenteni a kockázatot, a kutatók szerint ezek nem képesek teljesen ellensúlyozni a betegségek hatását.
Szóval ha valaki komolyabb megfázással, influenzával vagy lázzal küzd, a legbiztonságosabb döntés az, ha nem ül volán mögé. Még akkor sem, ha csak „egy kis nátháról” van szó.
