Egy időben szitokszó lett a dobfék az autózás világában. Az olcsóság, a garasoskodás jelképe, mert ha egy gyártó nem tudott felmutatni négy tárcsaféket, akkor az nem haladt a korral: csak az olcsó kisautókon fedezhettünk fel az acélfelnik mögött ilyen megoldást.
Az utóbbi időben viszont feltámadni látszik a dobfék, méghozzá nem is a legolcsóbb típusokon. Miért releváns mind a mai napig? Hogyan került ismét előtérbe a rohamosan eltűnő alkatrész?
A legolcsóbb kisautókon élt túl a dobfék, most pedig feltűnt prémium autókon is, a képen egy Renault Twingo hátsó dobféke látható
A dobfék alapvető működési elve megegyezik a tárcsafékkel, a fékpofákat a hidraulikus rendszer egy fém felülethez szorítja, ami a surlódási erő révén lassítja az autót. A különbség a kialakításban rejlik, a tárcsafék nyitott, a dobfék zárt rendszer.
Tarolt a tárcsafék
A tárcsaféknek pont ez a nagy előnye, hatékonyabb, jobb a hőelvezetése, precízebben adagolható vele a fékerő, illetve eleve nagyobb lehet az érintkezési felület a fékbetétek és a tárcsa között, ami rövidebb fékutat eredményez.
A dobfék esetén a fékbetétet belülről nyomja rá a rendszer a dobszerkezet belső felére, így sokkal rosszabb a hőelvezetés. A rendszer állapota nehezebben ellenőrizhető, valamint ha szennyeződés, víz kerül a belső részbe az hosszú távú problémákat okozhat, míg a tárcsafék esetén nincs ilyen rizikó.
Mégis most újra előkerült az alkalmazása, ráadásul olyan prémium modellek esetén is, mint az Audi Q4 E-tron, vagy a Volkswagen ID.4.
Meglepő helyen, az Audi Q4 E-tron hátsó tengelyén is feltűnt a dobfék az elmúlt pár évben
Miért lépne vissza a technológia létráján egy olyan globális gyártó, mint a Volkswagen-csoport? Nos, természetesen a dolog mögött gazdasági megfontolás, avagy szép szóval a racionalizálás áll.
A modern elektromos autók világában már sokkal összetettebb feladat a lassítás, mint a belső égésű motorral szerelt régebbi típusok esetén. A sofőr tulajdonképpen csak jelet ad a gépnek a fékpedállal, azt már a rendszer dönti el, hogy ebből mennyi a villanymotorok generátor üzemmódját használó, lassulási energiát visszatermelő megoldás, és mennyi a klasszikus fékrendszerrel kiváltott sebességcsökkentés.
Az Audi Q4 E-Tron például 0,3 g erőnyi lassulást tud felmutatni csak az elektromos motorokat generátor üzemmódba kapcsolva, ami megfelel egy átlagos, határozott fékezés erejének a forgalomban. Ilyenkor a fékrendszer elemei egy jottányit sem dolgoznak, nem kopnak, nincs rájuk szükség.
A hátsó fék így gyakorlatilag szinte mindig munka nélkül marad, óvatos sofőr esetén akár a tárcsa is berozsdásodhat. Nincs szükség a precíz fékezési érzetet adó, azonnal reagáló, nagy teljesítményű tárcsafékre, hiszen a pedállal a lábunk alatt úgysem ezt az alkatrészt mozgatjuk.
A dobfék zárt kialakítása pedig itt előny, ma már tökéletesen zártak a dobfékek, nem jut be szennyeződés, ugyanakkor a rozsdásodás veszélye sem áll fenn. Ami pedig a gyártó szempontjából legfontosabb: a dobfék még mindig olcsóbb, mint a tárcsafék.
Járulékos pozitív hatás a kialakításból fakadó alacsonyabb gördülési ellenállás. A tárcsafék esetén a surlódó felületek sokkal többet és hosszabban találkoznak, a dobfék tovább fut “szabadon” ami egy villanyautónál előny.
Csak a hátsó tengelyen
Noha a dobfékek újra felbukkantak az Audinál és a Volkswagen ID.4 esetében is, kizárólag a hátsó tengelyen találkozunk velük – pont ott, ahol e technológia előnyei a leginkább kidomborodnak. Az első tengelyen továbbra is a tárcsafékek vitathatatlan teljesítménybeli fölényére támaszkodnak a mérnökök.
Mivel a lassításhoz szükséges fékerő minimum 60 százalékát – a gyártói beállítások függvényében akár többet is – az első fékeknek kell előteremteniük, ezen a ponton elengedhetetlen a tárcsák nyújtotta hatékonyság.
A gyártóknak ráadásul lehetőségük van arra, hogy a fékerő-elosztás finomhangolásával még több terhet rójanak az első tengelyre. Ez a mérnöki szabadság teszi lehetővé, hogy hátul a fékrendszer a lehető legegyszerűbb, legkönnyebb és legtartósabb legyen. Ha pedig összeadjuk az egyszerű szerkezetet, az alacsonyabb gyártási költségeket és a kisebb súrlódási ellenállást (ami a hatótáv miatt kulcsfontosságú), a dobfék ebben a kontextusban igazi telitalálatnak számít.
