Ahogy telnek az évek, a közlekedésben folyamatosan bővül a közlekedésben résztvevők köre. Újabb generációk jelennek meg gyalogosként, rollerezőként, kerékpárosként, majd járművezetőként is.
Ami azonban igazán új jelenség, hogy ezek a fiatalok már egy olyan világba születtek bele, ahol az okostelefon nem eszköz, hanem létfenntartási eszköz. Sokan közülük előbb érintettek kijelzőt, mint labdát vagy babát, és szüleik számára is magától értetődő volt a folyamatos online jelenlét.
Ez a szemlélet ma már nemcsak a hétköznapokat, hanem a közlekedést is egyre erősebben formálja – sokszor nem éppen pozitív irányba.
Amikor a telefon hiánya szorongást okoz
A túlzott okostelefon-használatnak neve is van: mobiltelefon-függőség, más néven nomofóbia. Ez egy viselkedési addikció, amelynek központi eleme a készüléktől való elszakadás miatti szorongás, valamint a használat feletti kontroll elvesztése. Jelei közé tartozik
- az állandó képernyőcsekkolás,
- a figyelem szétesése munka vagy tanulás közben,
- a telefon nélküli helyzetekben megjelenő stressz, és az online jelenlét túlértékelése.
A hatásai messze túlmutatnak a kellemetlenségen: rontják az alvás minőségét, a személyes kapcsolatokat és a mentális egészséget is.
Romló mentális állapot, növekvő kockázatok
Jonathan Haidt amerikai szociálpszichológus The Anxious Generation című könyvében riasztó adatokra hívja fel a figyelmet. A statisztikák szerint 2015 óta folyamatosan romlik a tinédzserek mentális állapota: nőtt az öngyilkosságok száma, gyakoribbak a pszichés betegségek, és egyre több fiatal érzi magát magányosnak, haszontalannak. A kutatások egyik fő okként a folyamatos mobilhasználatot és az állandó online jelenlétet nevezik meg – jegyzi meg a Közlekedésbiztonsági portál.
Mindez nem marad meg az online térben – az utcán, az utakon is érezteti a hatását.
Zajszűrés, ami elzár a valóságtól
A modern kütyük egyik leglátványosabb példája a zajszűrős, vezeték nélküli fülhallgató. Ezek az eszközök kiválóak utazáshoz vagy munkához, ugyanakkor döbbenetesen hatékonyan zárják ki a külvilág hangjait. Egy repülőgépen kipróbálva szinte teljes csendet teremtenek ott, ahol valójában a hajtóművek ordítanak.
Csakhogy ami a fedélzeten kényelmes, az az utcán életveszélyes lehet. Egy gyalogos, rolleres vagy kerékpáros, aki nem hallja a közeledő járművet, dudát vagy figyelmeztető hangot, komoly veszélybe sodorja magát. Ugyanez igaz járművezetőkre is: az elszigeteltség csökkenti a reakcióidőt és a helyzetfelismerést.
A közlekedés többi résztvevője is érzi
Nem véletlen, hogy a kütyüfüggő fiatalokat sokan kockázati tényezőként érzékelik a forgalomban. Egy brit kutatóintézet 18 országban végzett felmérést, amelyben sofőröket kérdeztek meg arról, miként ítélik meg a különböző generációk vezetési stílusát – erről az Autoblog is beszámolt.
Az eredmények egyértelműek voltak: az ausztrál válaszadók 90 százaléka szerint a Z generációs, vagyis 25 év alatti sofőrök vállalják a legtöbb kockázatot az utakon. Hasonló arányban vélekedtek így az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Hollandiában is. A vizsgált mind a 18 országban a többség egyetértett abban, hogy a legfiatalabb generáció vezetési magatartása különösen veszélyes.
Több figyelem, kevesebb képernyő
A technológia önmagában nem ellenség, de a mértéktelen használata a közlekedésben komoly következményekkel járhat. A figyelem megosztása, az érzékszervek kizárása és az állandó online jelenlét olyan kockázatokat teremt, amelyekkel nemcsak az érintettek, hanem minden közlekedő szembesül.
Talán itt lenne az ideje, hogy legalább az utakon visszavegyünk a képernyőből – és újra észrevegyük a valóságot magunk körül.
