Amikor a hó beborítja az utakat és fenyeget a jegesedés mindannyian áldjuk a közútkezelőket, amiért masszívan sózzák az aszfaltot. Nekik köszönhető, hogy beérünk a munkahelyünkre anélkül, hogy az árokban kötnénk ki. De ami megmenti a napi ingázásunkat, az csendben, de biztosan pusztítja az autóinkat.
A só víz és oxigén jelenlétében egy rendkívül hatékony korróziógyorsítóvá válik. Túl hatékonnyá is. A jármű alsó részei vannak leginkább a tűzvonalban: az alváz, a kerékjáratok, a kipufogórendszer, a fékcsövek és vezetékek…minden sorra kerül.
Az sem mindegy, hogy az autó volt-e már sérülve, javították-e a fényezését, vannak-e rajta karcolások, amiken keresztül a maró anyagok elérhetik a lemezt. És ez viszont már egyre gyakoribb. A sérült fényezésen könnyen áteszi magát a só, pláne, ha hetekig, hónapokig nem takarítjuk le az autót.
Ez aztán pergő fényezéshez és rozsdához vezet, aminek jó eséllyel csak évek, évtizedek múltán lesz eredménye. De az sem ritka, hogy az odaszáradt madár ürülék kezdi ki a fényezést, így a tisztán tartás nem csak télen ajánlott, de ilyenkor a leginkább.
Ahol meggyűlik, betapad a sós lé, ott kell alaposan mosni
A probléma az, hogy ezek a károk láthatatlanok maradnak egészen addig a napig, amíg meg nem jelenik az első rozsdafolt – ami gyakran már túl késő. És ilyenkor jön a feketeleves: a javítási számla a kár mértékétől függően hamar több százezer forintra is rúghat. Az idősebb járművek különösen sebezhetőek, főleg, ha a gyári védelmi vonalat már megbontotta az idő.
A többség által elhanyagolt téli karbantartás
Pedig egy kis odafigyelés sokat javít a helyzeten: az alváz rendszeres mosásának reflexszerűvé kellene válnia már az első sózásoktól kezdve. Tele a főváros és már a vidék is magasnyomású alvázmosásra alkalmas állomásokkal, de vajon hányan gondolunk erre valójában? Legyünk őszinték: a hideg, a bedobandó plusz érmék és az időhiány miatt halogatjuk… egészen addig, amíg teljesen el nem felejtjük.
Ellentmondásos a helyzet: a só nélkülözhetetlen a közlekedésbiztonsághoz, ugyanakkor fokozatosan tönkreteszi az autóinkat. Az önkormányzatoknak kevés életképes alternatívájuk van nagy léptékben, még ha léteznek is ilyen megoldások ezek költségesebbek, és nem mindig ugyanolyan hatékonyak.
Végül nekünk autósoknak kell elővigyázatosnak lennünk és rászánni némi időt, pénzt a mosásra. Az erőfeszítés elhanyagolhatónak tűnhet egy esetleges komoly lakatolásra költött súlyos százezrekhez képest, mégis olyan fegyelmet igényel, amit kevesen tartanak fenn hosszú távon.
Miért mossunk, ha az autókat gyárilag galvanizálják?
Ez sokmindent jelenthet, a technológiák eltérőek, a hatékonyság szintén és ha csak nem tudjuk hajszál pontosan, hogy az autónk még soha nem sérült meg, akkor mindig benne van a pakliban, hogy a lemezvédelem nem a legjobb. Főként használt és régebbi autók esetében érdemes a tisztán tartásra figyelmet fordítani. Ha már volt sérülve és javítva, ott biztosan nem lesz olyan a karosszéria gyári védelme és lényegében bármi előfordulhat.
Az biztos, ha tisztán tartjuk az autót, nagy bajt nem csinálhatunk, adunk még pár évet az autónknak és még jól is fog kinézni. Hetente egyszer kétszer átöblíteni nem tart sok időbe és csak egy jobb csésze kávé árát kell rálocsolnunk egy önkiszolgálóban.
