Az őszi-téli szezonban gyakorlatilag minden autós felteszi magának a kérdést: érdemes-e a drágább ablakmosó folyadékot választani, vagy jó lesz a legolcsóbb is? Miben tudnak többet a drágább termékek az olcsóknál, és árthatnak-e az autónknak az utóbbiak?
Való igaz, a piac tele van különféle téli szélvédőmosókkal, és elméletileg mindegyik csak víz, némi tisztítószer, adalékok és alkohol keveréke. A helyzet azonban korántsem ennyire egyszerű. A szélvédőmosó folyadék – különösen a téli változat – számos összetevőből áll, és az árkülönbség (a marketingköltségeken túl) éppen ezek mennyiségéből és minőségéből fakad.
Mi van valójában a tartályban? Kezdjük azzal, mit kellene tartalmaznia egy jó téli szélvédőmosónak.
Etanol (denaturált szesz): Ez az alap, általában 25-35 százalékos arányban kerül a keverékbe, a fagyállóságtól függően, a kevesebb alacsonyabb hőmérsékletig bírja, de manapság Magyarországon igen kicsi az esély a -20 Celsius fok alatti hőmérsékletre, így nem kell túl erő anyagra vadásznunk.
Izopropanol: Szerves oldószer, gyakran kiegészítőként használják.
Glicerin és glikol: Bár csak kis százalékban vannak jelen, szerepük kulcsfontosságú. Ők felelnek a “kenésért”: csökkentik a súrlódást az üveg és a gumi között, kímélve ezzel az ablaktörlő lapátokat és magát a szélvédőt a karcolódástól. Mivel lassan párolognak, segítenek megakadályozni a fúvókák és az üveg gyors visszafagyását is.
Egyéb adalékok: Tisztító- és habzásgátló szerek, baktériumok szaporodását gátló adalékok, és természetesen ioncserélt víz.
A metanol tiltott
Elvileg az EU-s előírások már 2018 óta tiltják a metanol felhasználását a téli szélvédőmosó folyadékokban. A szabvány szerint 0,6 tömegszázalék vagy annál több metanolt tartalmazó szélvédőmosó- és jégtelenítő folyadékot nem szabad forgalomba hozni a lakosság számára. Tehát gyakorlatilag elenyésző mennyiség fordulhat elő, a problémát inkább a helytelenül megadott fagyáspont, és az egyéb összetevők miatt előforduló kellemetlenül erős illat okozhatja az olcsóbb termékeknél.
A Fogyasztóvédelmi Hatóság idén vizsgált több ilyen folyadékot. Az NKFH akkreditált laboratóriuma tíz szélvédőmosó folyadék és tíz szélvédőmosó folyadék koncentrátum vizsgálatát végezte el. Méréseik több jogszabálysértésre is fényt derítettek: két esetben termékvisszahívásra került sor, mert a címkén feltüntetett összetétel megtévesztette a fogyasztókat.
Három szélvédőmosó koncentrátumnál hatósági eljárásra került sor a kristályosodás kezdeti hőmérsékletének (-50°C, -70°C) meghatározása alapján, mivel a dermedéspont nem felelt meg az előírt értéknek, vagy ellentmondás mutatkozott a forgalmazó és a gyártó által biztosított hígítási táblázat adatai között.
Megéri tehát kockáztatni az olcsó löttyökkel? Röviden: érdemes alaposan megnézni az összetételt. A legolcsóbb termékekből gyakran kispórolják a drágább adalékanyagokat, és a hatóság vizsgálata alapján a színes feliratok hitelessége is megkérdőjelezhető. Egy autó fenntartásában ez igazán elenyésző tétel, egy-két liter üzemanyag árát épp megéri, hogy rendesen kilássunk a téli időszakban az autónkból.
Néhány gyakorlati tanács téli szélvédőmosó folyadék adagolásához:
- Mindig gondoskodjunk arról, hogy a szélvédőmosó folyadék rendszerből a korábbi termék kifogyjon – javasolt az autó álló helyzetében – és töltsük fel az új, bontatlan termékkel azt. A téli szélvédőmosó folyadékot bontott állapotban ne őrizzük hosszú ideig, mert csökkenhet a termék hatékonysága, ami termékbiztonsági kockázattal járhat.
- A terméket minden esetben a szellőző rendszer segítségével már „előmelegített” szélvédőre fújjuk a kristályosodás megakadályozása érdekében.
- A téli szélvédőmosó folyadékot meleg időben ne használjuk, mert figyelembe kell venni, hogy a magas hőmérséklet és a közvetlen napsugárzás hatására felhevült fényszórók esetében a roncsolási folyamat felgyorsulhat.
- A négy évszakos, vagy hagyományos téli szélvédőmosó folyadék esetén szükséges a címkén szereplő információk gondos figyelembevétele, koncentrátumoknál pedig a hígítási táblázatban megadott adatok betartása.
