Minden évben 13-15 ezer állat végzi a kerekek alatt Magyarország útjain, és nincs ez másként a világ egyéb helyein sem, ahol az utak vadban gazdag vidékeken vágnak át. Az ultrahangos riasztók nagyon vékony sebtapaszok a problémára, csakúgy, mint a különféle fénykibocsátó berendezések:
ha egy állat éhes, szomjas, esetleg párosodni akar, vagy éppen menekül, akkor átrohan az úton, bármekkora a zaj vagy a zavaró fény.
Tibet egyik autonóm prefektúrájának területén, a 109-es számú országút mentén minden nyáron különleges látványosság fogadja az autósokat: hatalmas antilopcsordák vonulnak át az úton. A sofőrök ilyenkor türelmesen félreállnak, és megvárják, amíg az állatok biztonságban átkelnek a forgalmas útszakaszon. Az elmúlt időszakban azonban a természet és az emberi közlekedés harmóniáját már nemcsak a járművezetők figyelme, hanem a technológia is segíti.
A helyszínen ugyanis egy nagy felbontású, távolról irányítható „mobil őrszem” is működik, amely folyamatosan figyeli és rögzíti az antilopok átkelését.
Minden évben május és július között a nőstény antilopok több száz kilométert tesznek meg, hogy eljussanak a Hoh Xil Természetvédelmi Terület szívébe, ahol világra hozzák borjaikat. Útjuk során sokuknak át kell kelniük a már említett 109-es országúton is.
Az állatok védelme érdekében Kína egy új, intelligens forgalomirányító rendszert vezetett be. A platform célja a jármű-állat kontaktok minimalizálása, és ennek részeként a sofőrök számára közlekedési lámpák, valamint elektronikus jelzőtáblák mutatják, mikor kell lassítani vagy teljesen megállni.
A jelenet, ahogy az állatok átkelnek a 109-es úton:
Mesterséges intelligencia a természet szolgálatában
A rendszer képes felismerni a közeledő csordákat, és előre figyelmeztetést küld a közeli védelmi állomásoknak. A táblák ekkor üzeneteket jelenítenek meg, például: „Antilopok átkelése várható, kérjük, lassítson!” – amint az utolsó állat is biztonságban átért, a rendszer jelzi az autósoknak, hogy folytathatják útjukat.
A kutatók videófelvételek alapján elemzik a csordák nagyságát és sebességét, így gyors és pontos forgalomirányítást tudnak biztosítani. A mesterséges intelligencia még azt is képes megállapítani, ha egyes állatok félúton megtorpannak vagy visszafordulnak-e.
A jövő rendszere
Az első, vadon élő állatok számára kihelyezett közlekedési lámpákat még 2004-ben telepítették a Qinghai–Xizang országúton. Akkoriban a természetvédők és a rendőrök manuálisan irányították a forgalmat, hogy az antilopok biztonságban átkelhessenek. Ma már a rendszer sokkal fejlettebb: a Kínai Tudományos Akadémia kutatóinak munkája nyomán 2027-re teljes mértékben működőképessé válik az intelligens platform, amely még hatékonyabban védi majd az állatokat és biztosítja a közlekedés folyamatosságát.
Új esély a faj fennmaradására
A tibeti antilop korábban a kihalás szélére sodródott az orvvadászat miatt, de a szigorú tiltásoknak és a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt három évtizedben az állományuk újra gyarapodni kezdett. Ma már Kína egyik kiemelt állami védelem alatt álló faja, amely legnagyobb számban Tibetben, Qinghaiban és Hszincsiangban él.
Az okos közlekedési lámpák pedig biztosítják, hogy a vándorlás – amely az állatok életciklusának kulcsfontosságú része – a jövőben is biztonságosan folytatódhasson.
A Vezess korábbi cikkében leleplezett egy kamu vadriasztót, amit 6000 forintért árultak:
