A rozsda, az elhanyagolt állapot és a múló idő tucatszám küldi roncstelepre a magyarok kedvencét, mégis még mindig bőven ez a filléres használt autók kínálatának egyik slágere. Igen, a régi Swiftről, vagyis a második generációs Suzuki Swiftről van szó, amiről megannyi alkalomból írtunk már.
A hazai Suzuki történetében is fontos szerepet játszik: a márka 2024 elején ünnepelte a négymilliomodik Esztergomban gyártott autóját; és bár a jubileumi példány ugyan egy Vitara volt, de a Swift alapozta meg a gyár hírnevét, és ebből a generációból itthon 170 ezer feletti darabszám fogyott.
Május 5‑én több mint kilencszáz Swift szerepelt a Használtautó.hu‑n, aminek harmada még ezt a generációt képviselte. Több száz autóról van szó, ami még mindig komoly merítés, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a legtöbb darabért alig pár százezer forintot kérnek.
Ezek öreg autók, még a közel 16 éves hazai átlagnál is vénebbek, így már lassan a veteránkor felé kellene kacsingatniuk, de itthon mégis az igásló szerepét töltik be. Miért? Mert ha a rozsda kérdésre akad valamilyen válasz, akkor a legendás megbízhatóság még mindig egyértelmű érv a típus mellett.
Típustörténet ‒ Suzuki Swift II
Külföldön 1988-tól volt gyártásban a japán kisautó, Esztergomban 1992-től készült. Magyarország akkoriban legkelendőbb új autóját szakaszosan futtatta ki a gyár, a háromajtós gyártása már 2002-ben megszűnt, az öt- és a négyajtós Swift 2003-ban kopott ki a gyártásból. A 15 évig gyártott autótípuson 1996-ban és 2001-ben volt modellfrissítés, az elsőnél erősebb lett a karosszéria. A cikkben bemutatott Swift az utolsó nemzedékbe tartozik.
Négykerék-hajtású, viszkokuplungos Swift is kapható volt, amely Subaru Justy néven is elérhető volt, az emblémacsere később a 4×4-es Ignisszel is megtörtént. A ritka változatok közé tartozik a háromsebességes automata kivitel, amely az egyliteres és az 1,3-as motorhoz volt párosítható. Az automata sokat ront a menetteljesítményeken és a fogyasztáson is, cserébe a legolcsóbb autó mindazoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak kuplungos autót vezetni.
53 lóerős az egyliteres motor. A háromhengeres G10A kellően erős a minimális súlyú autóhoz. A legjobb megoldás országútra és autópályára az 1,3 literes, 68 lóerős négyhengeres, amely a központi injektorral fillérekből átépíthető autógáz-benzin üzemre is.
Ijesztően jól megy az ezerhatos változat, ezt a 96 lóerős motort a limuzinhoz lehetett kapni. A motor fogyasztásával nincs baj, viszont a Swift fékrendszere egyszerűen alulméretezett a 180 feletti sebességre képes autó erejéhez mérten. 2002-ben jelent meg a 16 szelepes, 1,3 literes sornégy, 84 lóerővel. A fogyasztás és a menetteljesítmények ennél a változatnál is ötöst érdemelnek. A csúcsmodell a veszettül pörgős és ugyanilyen hangos 1,3 GTi, 16 szeleppel és 101 lóerővel.
Melyiket válasszuk?
Egy ilyen komoly eresztésből már válogatni is lehet, mi pedig egy motor és felszereltség mellett tesszük le a voksunkat: az 1,3 literes 16 szelepes GLX felszereltségű kivitel mellett. Ezek fiatalabb darabok, így jó eséllyel jobb állapotban van a karosszériájuk, mint a veterán korra kacsintó testvéreiknek, ez a motorvariáns 2002-ben jelent meg a piacon.
A Suzuki G motorcsalád egyik legtovább szolgáló tagja, a G13BB 1995‑ben váltotta le a G13B‑t. A konstrukció célja egyszerű volt: maradjon könnyű, takarékos és könnyen karbantartható, de feleljen meg az akkor szigorodó emissziós előírásoknak.
Gyakorlatilag ez a motor a józan mobilitás mozgó szobra.
Az 1298 köbcentis motor kiviteltől függően 86 lóerőt és 115 Nm maximális nyomatékot termelt, a szelepvezérlést pedig egyetlen vezérműtengellyel oldották meg, a többpontos befecskendező rendszer pedig a takarékosságot szavatolta. A szíjas vezérlés itt nem kockázat, az alkatrészt csupán 105 ezer kilométerenként vagy hatévente kellett cserélni. Ha valaki ezt elfelejtette és elszakadt a szíj, akkor sem történt akkora tragédia, mint más típusoknál.
Ennél a motornál ugyanis a felső holtpontnál járó dugattyú nem éri el a nyitott állapotú szelepeket, így ha megáll a vezérlés, akkor sem ütköznek össze, így esélyes lehet a blokk megmentése.
Csak a belső égésű motorokra jellemző alapvető hibák fordulhatnak elő vele idővel: olajfogyasztás, túlmelegedés, gyújtásrendszer, elektronika hibái, de ezek javarészt a nem megfelelő használat és a karbantartás hiányára vezethetők vissza, tipikus típushibája egyszerűen nincs ennek a motornak.
A motorhoz és a típushoz is széles körben elérhetők az olcsó utángyártott vagy bontott alkatrészek, legyen szó motorikus, futómű- vagy karosszériaelemekről. A javítása sem igényel különleges szaktudást – sok szerelő jól ismeri, így olcsón és gyorsan szervizelhető.
A GLX felszereltséggel pedig élhetőbb a Swift, ezen a szinten már számíthatunk szervokormányra, elektromos ablakokra, központi zárra, sőt klímaberendezésre is, ami napjainkban alapvetően fontos felszereltség. Ezekkel a feltételekkel is 3-400 ezer forint az átlagos vételár, és több ilyen találat akad, tehát alapvetően ez a kivitel lehet a legjobb választás, ha olcsó, jó állapotú Suzuki Swift II-est keresünk, és van időnk válogatni, több autót megnézni.
Ami gond lehet, az szemmel jól látható
A második generációs Suzuki Swift műszakilag golyóálló. A legtöbb gond a karosszériával van. A rozsda főleg a kocsi alján szeret csámcsogni. Elsősorban a küszöbök, a doblemezek, az első rugótornyok, a hűtőtartó és a hátsó futómű bekötési pontjai a veszélyeztetett területek. A futómű nehezen viseli a hazai útviszonyokat, amin a 13 colos kerék sem segít. A hátsó lengéscsillapító szeret szétrohadni.
Amit felejtsünk el a vásárláskor, az a futott kilométer.
A 23-24 éves autóknál is simán előfordulnak hihetetlen alacsony számok, aminek egyetlen oka, hogy a kilométeróra csak öt számjegyig mér a típusban, tehát magától, minden beavatkozás nélkül is átfordul. Így az itthon új autóként üzembe helyezett darabok is simán megfordították párszor az órájukat, mire bevezetésre került a digitális adatbázis, ahol leellenőrizhető a műszaki vizsgák során rögzített érték.
