Az egymillió mérföldes (1,6 millió km) futásteljesítmény még egy megbízhatónak számító Toyotánál is ritka. De néhány autó mégis képes elérni ezt a lélektani határt, függetlenül attól, milyen terepen és hogyan vezették.
A High Mileage Reviews-csatornán bemutatott, több mint egymillió mérföldet futott Toyota Pickup a bizonyíték arra, hogy a megfelelő gondoskodás évtizedekig az utakon tarthat egy remek autót.
Azért is különleges az 1980-as évjáratú japán platós, mert egyetlen tulajdonos tett bele több mint egymillió mérföldet. Évente átlagosan több mint 23 ezer mérföldet (37 ezer km-t) futott, ami nem kevés, de nem is extrém futásteljesítmény, pláne nem egy munkaeszköz esetében. A tulajdonos azt állítja, hogy sosem látott olyan autót, amelyet könnyebb lett volna szerelni.
Ez a futásteljesítmény olyan, mintha több mint 373 alkalommal tette volna meg a jármű a New York és Los Angeles közötti utat. Ha valaki egyszerre szeretné ezt a távot letudni, akkor közel két éven át kellene folyamatosan vezetnie durván 100 km/órás átlagsebességgel.
A Toyota tulajdonosa a legkülönbözőbb helyeken és körülmények között használta autóját, eleinte még terepralikon is indult vele. Láthatóan viseltes a karosszéria az off-roadozások miatt, a kocsi sivatagban, homokos strandokon, sziklás ösvényeken és havas hegyi utakon is gyűjtötte a mérföldeket. Az ugratások miatt többször sérült a felfüggesztés, többek között megrepedtek a laprugók és szivárogtak a lengéscsillapítók is.
De egyik sem volt olyan probléma, ami a haladást akadályozta volna. Jelenleg több folyadék is szivárog, de ezek utántöltésével megbízhatóan működik a jármű. Még az utastér is teljesen működőképes, de természetesen a kopás jelei már megmutatkoznak rajta.
Az eredetileg világosbarnára festett karosszéria az évtizedek során két alkalommal is javításokon esett át: először pirosra, majd ismét barnára festették. Mostanra a sárvédőket felületi rozsda borítja, ami a csendes-óceáni tengerpart sós levegőjén való közlekedés és a kevés mosás miatt alakulhatott ki. A sokat futott Toyota életének korai szakaszában – mindössze két héttel az átvétel után – a tulajdonos egy bukókeretet szerelt a kabinba, miután frontálisan ütközött egy MG Midget sportautóval, és nagyobb biztonságra vágyott.
Az utólagos átalakítás a raliversenyeken is jól jött, de érvénytelenítette a lízingszerződést, ezért akkor egyben ki kellett fizetni a kocsi 13 ezer dolláros árából a maradék 10 ezret, amit azóta sem bánt meg a kaliforniai férfi.
Az eredeti 2,2 literes, 98 lóerős 20R benzinmotor több mint 400 ezer mérföldön (644 ezer kilométeren) keresztül szolgált. De a tulajdonos kissé gyengének találta, ezért egy 2,4 literes, 110 lóerős 22R benzinmotorra cserélte, amelyhez egy 1983-as modellből származó, ötfokozatú, kézi sebességváltót kapcsolt. Az új hajtáslánc azóta már valószínűleg több mint 640 ezer mérföldet (1,03 millió kilométert) futott.
Ez a motorcsere meglehetősen elterjedt volt az amerikai Toyota Pickup-tulajdonosok körében, és nem a 20R megbízhatatlansága miatt, hanem mert számos előnnyel járt. A nagyobb 22R erősebb volt, és az alsó fordulatszám-tartományban is használható nyomatékot biztosított, ami különösen terepen vagy nagy terheléskor (pl. vontatás) jött jól.
Az olaj és egyéb folyadékok, valamint a kopóalkatrészek rendszeres cseréje, továbbá a körültekintő vezetés is segít megelőzni a nagyobb problémákat. Azok a tulajdonosok, akik szigorúan betartják a gyár által meghatározott szervizperiódusokat, gyakran az átlagosnál jóval hosszabb élettartamot biztosíthatnak autójuknak.
