Vérmérséklet szerint a világ minden táján dudálnak az autósok. Van, ahol minden torlódás dudaszó mellett telik, máshol pedig csak ritkán szól a kürt. Nálunk elvileg csak nagyon indokolt esetben lehetne használni, ám azért akadnak kivételek a gyakorlatban.
A dudálás évszázada
Maga a hangjelzés már az autózás hajnalán megjelent: a XX. század elején a klasszikus, kézzel működtetett légkürtök mellett akadtak kipufogórendszerre szerelt sípok, és a régi filmekből ismerős találmány a klaxon. Ezt 1908-ban fejlesztették ki, ez került a Ford T modellre és sok korabeli típusra, jellegzetes rekedt hangja a működési mechanizmusból fakadt.
Ebben az elektromos motor egy fogazott tárcsát pörgetett meg, ami megrezegtette az acélmembránt, így keletkezett a tipikus hanghatás. Később kikopott ez a technológia és megjelentek a mai modern hangjelző eszközök.
Napjainkban
A KRESZ szerint: „Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad” – áll a jogszabályban. Például ha érzékeljük hogy a másik autós, akinek elsöbbségadasi kötelezettsége lenne, de nem lát minket, nem figyel, a kürt használatával jelezve megelőzhetjük az ütközést. Illetve az is lehet valós helyzet, amikor régi, zajos mezőgazdasági vontatót akarunk lakott területen kívül leelőzni.
A kürt jelzése megmaradt ennek a régi konstrukciónak a sziluettje. Fotó: Tim Graham/Getty Images
A hangjelzés indokolatlan használata szabálysértésnek minősül, büntethet érte a rendőr, bár ember legyen a talpán, aki meg tudja határozni, mi az indokolatlan hosszúságú dudálás. A rendőrség szerint azonban vannak olyan esetek is, amikor a bírság kiszabásától eltekinthet a rendőr, például egy éktelen dudálással haladó nászmenetet ritkán büntet meg a rendőr. Igaz, 2022-ben pont egy esküvői menetet büntettek meg a rend éber őrei Csehországban:
Mennyire lehet hangos?
A KöHÉM-rendelet szerint – 72. § paragrafus környékén keresgélj, ha mást is tudni akarsz – minden gépjárművet fel kell szerelni a motor álló helyzetében is működő hangjelző berendezéssel, amelynek hangja folyamatos, egyenletes hangmagasságú és erősségű. A rendeletben az áll, hogy a hangjelzés hangereje gépkocsi esetében 93–112 dB, motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű esetében 89–112 dB lehet. A hangnyomást az 1800 Hz–3550 Hz-es frekvenciasávban mérik, így előfordulnak nemcsak hangosabb, hanem öblös, mélyebb hangú és kacagtatóan szerencsétlen dudahangok is.
Az új KRESZ várhatóan a dudálást is másképp szabályozza majd. Várhatóan változás lesz, hogy hangjelzés, dudálás „rövid ideig adható” figyelemfelhívás érdekében, de csak balesetveszély esetén, a baleset megelőzése miatt.
