Vadgázolások ezreit előzheti meg az a találmány, amit amerikai középiskolás lányok a tanulmányaikkal párhuzamosan, filléres eszközökből valósítottak meg. Tudományos projektjük végeredménye ezzel egy olyan működőképes detektor lett, ami képes arra, hogy észlelje az út szélén megjelenő vadállatokat.
Az első prototípus megépítésére 12 ezer dolláros, átszámítva csaknem 4,4 millió forintos támogatást nyertek egy állami pályázaton. A szerkezetük központi eleme az a feldolgozóegység, amiben az eszközre telepített mesterségesintelligencia-modell felismeri a hőkamerán feltűnő állatok – például szarvas, őz – alakját, és másodpercenként nyolc állókép alapján, még épp időben felhívja a járművezető figyelmét a közelgő veszélyre.
Olvasónk, Óvári Ákos a minap megjelent cikkünkkel kapcsolatban a Vezess egyik közösségi platformján jelezte, hogy korántsem annyira egyedülálló a tengerentúli diáklányok ötlete. „Az ötlet nem új, és talán mi voltunk az elsők, akik két éve működő prototípust tudtunk felmutatni, viszont támogatás hiányában a további fejlesztések elmaradtak” – írta a projektről, illetve annak sorsáról a fiatal diák.
Két éve, a 2022/2023-as tanévben társával, Szőnyi Balázzsal egy hasonló koncepciót kidolgozva nyerte meg a 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát. A kiírás pályázatai között meg is találtuk azt az ötletet, amivel a Magyar Innovációs Szövetség később delegálta is a tatabányai Bánki Donát Pech Antal Technikum akkori diákjait a brüsszeli EUCYS innovációs Európa-bajnokságra.
„Nem a siker után lesztek boldogok, hanem a boldogság az, ami a siker." Köszönjük Karikó Katalinnak, hogy igazi...
Közzétette: Országos Tudományos és Innovációs Olimpia – 2023. június 4., vasárnap
Pályázatuk leírásából kiderül, hogy a termográfiai alapon működő vezetéstámogató rendszerrel egy olyan eszköz és szoftver fejlesztése lett volna a cél, ami „segít csökkenteni az állatokkal és az emberekkel történő gázolásos közlekedési balesetek számát és az ezekből vagy ezek elkerülése okán létrejövő egyéb közúti baleseteket a vezető figyelmeztetésével”.
Kétféle – egy deep learning, azaz mélytanulás alapú, valamint egy statikus – képszűrési modellt is készítettek hozzá. A koncepció szerint a rendszer a lehető legkorábban, még fékezési távolságon kívül felismerné és jelezné a sofőröknek egy esetleges veszélyforrás lehetőségét. Ezt a két magyar diák ugyancsak egy hőkamerával ellátott külső berendezéssel oldotta volna meg, azzal a kiegészítéssel, hogy a kamerából érkező adatokat – gyors feldolgozást követően – továbbították volna a járművezető mobiltelefonjára, valamint egyéb eszközökre.
A feldolgozott képpel együtt az eszköz WiFi-hálózatán az adatok egy alkalmazás segítségével jelentek volna meg, majd továbbította volna azokat a saját, továbbá a Waze rendszerébe. Ezeket az adatokat egy saját alternatív útvonaltervező algoritmusban használták volna meg, emellett a jármű head-up kijelzőjébe történő integrálással is kísérleteztek, amivel kiterjesztett valóságban lehetett volna figyelmeztetni az autósokat az érzékelt objektum irányáról.
Korábban több cikkben leírtuk, mit lehet tenni a vadgázolások elkerülése végett, illetve mi a teendő abban az esetben, ha már megtörtént a baj. Tavaly változott a vadgazdálkodásokról szóló törvény, így ennek nyomán utánajártunk annak, hogy ki fizet kinek, továbbá mi lesz az elgázolt állat és az autó sorsa egy ilyen esetnél: