A belső égésű motorok 20. századi fejlődése során kezdetben gondot okozott a motorok kopogása. Egy megoldás lehetett volna a jobban finomított, magasabb oktánszámú üzemanyagok alkalmazása, másrészt opció lett volna az etil-alkohol adalékként (10-15%) való használata, ám az első lehetőség túl drága volt, míg a másodikból nem lehetett volna profitot húzni.

„Csakhogy az alkohol hatása ismert volt, alkalmazását nem lehetett volna szabadalmaztatni, ezért valami új anyag kellett, ami után szabadalmi díjat lehet szedni, illetve a szabadalom révén az egész iparágat kontrollálni” – mesélte a 24.hu ezzel foglalkozó cikkében a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének oktatója.

Ennyit butultak az amerikaiak az autózástól 1

“Kizárólag motorüzemanyagként való felhasználásra! Ólmot tartalmaz” – a profitéhség miatt mérgeztük a világot és magunkat 80 évig (Forrás: Getty Images)

1921-re meglett a „megoldás”: az ólom, pontosabban az ólom-tetraetil és a diklór-etán vagy diklór-metán hozzáadása lett, amely a kopogás megszüntetése mellett literenként 1,5 gramm nehézfémet juttatott a levegőbe a kipufogógázban, de legalább literenként egycentes szabadalmi díjat is hozott az érintetteknek. A profit mellett „mellékes” volt, az ólom emberi szervezetre gyakorolt, már akkor is jól ismert mérgező hatása…

Az ólmozott üzemanyagok használata egészen a 20. század végéig folyt széles körben, nálunk 1999-ben vezették ki őket, az USA-ban 1996-ban, ám hatásuk még ma is érzékelhető, mérhető, ezt húzta az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia új tanulmánya is.

Ennyit butultak az amerikaiak az autózástól 2

Az értelmi fejlődésre, a tanulási képességekre és az érzelmekre is hátrányos hatással van a lassú, de folyamatos ólommérgezés (Forrás: Getty Images)

A kutatók azt igyekeztek megbecsülni, hogy milyen hatással volt a múltban kipöfögött ólom az akkor élőkre, különös tekintettel a gyerekek fejlődésére. Úgy találták, hogy a 2015-ben az USA-ban élő 318 millió ember közül gyerekkorában csak 131 milliónak volt az egészségügyi határértéket jelentő 5 mikrogramm/deciliter alatt a vérólomszintje, 100 millióan 10 µg/dl, és ami még ijesztőbb 10 milliónyian 25 µg/dl értékkel nőttek fel az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig.

Számításaik szerint ez a mértékű „ólommérgezés” egyértelműen hatással volt a a gyermekek agy fejlődésére, tanulási képességeire, és így a népesség kognitív képességeire, amit úgy számszerűsítettek, hogy 2015-ig az ólomnak köszönhetően a teljes populáció átlagosan 2,6 IQ-pontot veszített, az 1966–70 születettek pedig egyenesen 5,9 pontnyi veszteséget könyvelhettek el.

Ennyit butultak az amerikaiak az autózástól 3

Az 1970-es években volt a legrosszabb a helyzet (Forrás: Getty Images)

Nem célunk a buta amerikaiak sztereotípiájára rájátszani, és egyértelmű, hogy a Föld minden táján rosszul járt, aki az ólmos kipufogógázokat szívta, azonban az USA-ban különösen erősen érvényesülhetett ez, hiszen az ólmozott üzemanyagok használatának korában az Egyesült Államok volt a legmotorizáltabb országa, ráadásul ott hagyományosan, a mai napig nagyobb, benzinzabáló motorokat/gépkocsikat használtak és használnak, melyek értelemszerűen több mérget is juttattak a levegőbe, mint mondjuk európai társaik.

A kipufogógázból származó ólom egyébként sajnos a mai napig velünk van, a világ nagyvárosaiban mindenütt kimutatható, ugyanis lerakódott a talajra, az épületekre, a forgalom, az építkezések pedig újra és újra fel is keverik, így hiába nem használunk már ilyen üzemanyagokat, az ólom szintje így is a természetes háttérérték több tízszerese a metropoliszokban.