1. Cipzár elv

Jelentős torlódást okozhat az a jelenség, amikor az egyenesen haladó sávban a sűrű forgalom közepette senki sem enged be a csatlakozó sávból egyetlen autót sem, vagy éppen a túlzott udvariasság miatt egyszerre több autót is beenged egy-egy közlekedő maga elé. A cipzár elv használata Németországban, illetve Ausztriában már évek óta ismert a közlekedők körében, jelen van már Magyarországon is, azonban itthon még nagyon sok autós nem (vagy rosszul) alkalmazza, és olyan is előfordul, hogy szándékosan nem engedik be a másik sávban veszteglő autósokat.

Az alábbi videó rendkívül jól mutatja, hogy mennyire hatékony a cipzár elv adott esetben:

 

A lényege az, hogy ahol a két sávból egy lesz, a tovább haladó sávban lévő vezetők maguk elé engednek 1-1, a megszűnő sávból érkező autót.  Egyet! Ugyanakkor aki a megszűnő sávban halad csak akkor vált sávot, ha a sáv megszűnik (vagyis a legvégén) és nincs már előtte más aki sávot kíván váltani. Így valósul meg a két sor cipzárszerű összefűzése..

Azt ne felejtsük el, hogy a KRESZ szabályai ugyanúgy érvényesek ilyen esetben is, elsőbbsége a meg nem szűnő sávon haladóknak van, aki pedig a sávok között a terelővonalon halad, megszegi a KRESZ-t, ugyanis a közlekedést akadályozza. Ugyanakkor a cipzár elv alkalmazása sokat segíthet a folyamatos és zökkenőmentes haladásban. A sikeres alkalmazáshoz szükség van az autósok együttműködésére, egymással szembeni toleranciájára!

2. Jobbra tartás

Sokszor felmerül a jobbra tartás kötelezettsége, a sávok helyes használata, ez talán a legérzékenyebb kérdés a párhuzamos közlekedés során.

Autópályán egyre inkább jellemző a jobbra tartási kötelezettség letojása. Ennek a fura rettegésnek a külső sávtól egy egészen veszélyes következménye, hogy Magyarországon többen így reagálnak rá: hát menjenek el a többiek jobbról a belső sávban cammogók mellett, hiszen az nem előzés, hanem elhaladás. Érdekes ez a gondolat, próbáljunk csak meg Németországban kielőzni kívül a többieket (sajnos ott is egyre gyakoribb a battyogás a belső sávokban), majd meglátjuk, milyen hamar kiintenek a rendőrök, és kérik el a 100 eurót.

Itt egy remek példa:

 

Nálunk viszont egyre többen hajlamosak a tudatosabban autózók közül valóban jobbról megelőzni a belül cammogókat, ami nagyon nem tesz jót a kiszámíthatóságnak és a biztonságnak hosszú távon.

3. Ködlámpa

Sajnos még mindig sokan autóznak a magyar utakon úgy, hogy indokolatlanul használják a ködlámpát. Hidd el, ettől nem leszel menőbb, jobban sem fogsz látni, sőt meggyűlöl a többi autós. Jó ez neked?

4. Eszetlen fékezés traffipaxnál, akkor is, ha nem az

Néha életveszélyes, amit néhány sofőr az autópályán művel, amikor meglátnak egy kamerákkal felszerelt “kaput”. Erről nagyon gyorsan le kellene szokni!

Mióta felszerelték a VÉDA kamerákat (fix traffipaxos kapuk), általános tapasztalatunk, hogy az autósok egy része – és nincsenek kevesen – előszeretettel tapos a fékbe, amikor meglátja a kamerákat. Legtöbbjük nem azért, mert épp 180 km/órával hasít, és ugyan visszavesz már a tempóból, ne legyen bünti, hanem akkor is erősen fékez, ha épp csak karcolja a 130 km/órát. Mondanunk sem kell, hogy ez mennyire veszélyes nagy tempónál, egy olyan országban, ahol a biztonságos követési távolság fogalmát sajnos csak kevesen ismerik. Az, hogy melyik magatartás a veszélyesebb, az indokolatlan fékezés vagy a követési táv be nem tartása, abba most ne menjünk bele, maradjunk annyiban, hogy mindkettő az.

De a fent leírtakat még tudják fokozni egyesek: a forgalomszámláló, a HU-GO, illetve e-matricás kapuknál is úgy fékeznek, mintha nem lenne holnap, és itt sem azok, akik szabálytalanul túllépik a megengedett sebességet (ők pontosan tudják, melyik traffipax és melyik nem), hanem legtöbbször azok, akik 120-szal élményautóznak a belső sávban.

Visszaveszem már 110-re, jobb a békesség, az óra is csal, meg ki tudja, mennyire érzékeny a kamera, és különben is, mennyi is a max. megengedett sebesség autópályán?

De honnan tudjam, melyik traffipax és melyik nem? Az alábbi cikkünk pontos felvilágosítást ad:

5. Mentőnek helyet hagyni autópályán

A mentősáv kialakítása manapság már sok esetben nagyon szépen működik itthon, de pont néhány hete futottam bele egy ilyen szituációba és volt pár autós, aki értetlenül bénázott, hogy most mit is kellene csinálni, hiszen érkezett egy rendőrautó, aztán egy mentő is a balesethez, amely miatt dugó alakult ki az M3-ason. Szóval nem árt átismételni mi is az a “mentősáv”.

 

Ahogy az a KRESZ-ben is elő van írva:

37. § (8) Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –

a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,

b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,

és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.

A mentősáv kialakítását haladéktalanul meg kell kezdeni, mihelyt a továbbhaladás nem lehetséges, és a torlódás elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy a sürgősségi egységek már a közelben vannak-e, vagy sem. Az előírás betartása minden jármű számára kötelező.