A VLF-ről eddig nem sokhat hallhattunk. A név három másik nevet takar, Gilbert Villarrealét, Bob Lutzét és Henrik Fiskerét. Mindannyian tudták, hogy egy új autó kifejlesztése nagyon drága, főleg egy sportautóé, ezért ezzel meg sem próbálkoztak. Inkább fogták a Dodge Viper alapjait és terveztek rá valami olyat, ami nekik tetszik. Ez lett a VLF Force 1, ami tényleg nem hasonlít semmi másra, ellenben a nevét a Tesco-ban vett króm betűkkel írták a hátuljára.

Az autónak tényleg csak az alapját adta az amerikai sportautó, minden karosszériaeleme teljesen saját tervezésű és szénszálas műanyagból készítették. Így a súlya valamivel kevesebb mint 1540 kg. A beltérben már több ismerős elem van, de az üléseket steppelt bőrrel borították és Alcantara kárpit is van a tetőn. A kormánykereket pedig átalakították.

745 lóerős és semmi másra nem hasonlít a VLF Force 1 2

A 8,1 literes, V10-es motor új hengerfejet és vezérműtengelyt kapott, így valamivel erősebb lett a gyárinál. A VLF Force 1 745 lóerős és 865 Nm nyomatéka van. Álló helyzetből 60 mérföld/órára (96 km/óra) 3 másodperc alatt gyorsul, a végsebessége 351 km/óra. 10,97 másodperc alatt futja a negyedmérföldes távot.

745 lóerős és semmi másra nem hasonlít a VLF Force 1 3

A Force 1-ból ötven darabos szériát terveztek, de végül csak öt készült el belőle.