Azt pontosan nem tudni, hogyan csúszott meg a Ford Mustang és menyivel ment, de az jól látszik a fotókon, hogy az aszfalt nedves volt. A Mustang GT 421 lóereje komoly önmérsékletet igényel, pláne annak tudatában, hogy hátsókerék-hajtású autóról beszélünk.

Az 5.0 L Ti-VCT jelű V8-as blokk azonos az Ford F 150-es pickupba szerelt motorral. De nem teljesen, hiszen különböző trükkökkel, mint például a kompresszió és a fordulatszám növelésével emeltek a teljesítményén. Így a Mustang V8-asa az 5750/percnél jelentkező 385 lóerő helyett 421 lóerőt ad le 6500/percnél. A legnagyobb nyomaték 5 newtonméterrel több: 530 Nm, ami 3850/perc helyett 4250/percnél jelentkezik. Van még egy alkatrész, ami biztosan az F 150-től jön: a korlátozott zárású diffi.

Az ötliteres V8-as már 1000/perces fordulattal is viszi az 1650 kilós, vagyis körülbelül a BMW M4 Coupéval egy súlycsoportba tartozó fastbacket. Hatosban, 60 km/óránál sem fúl meg a motor, persze gázadásra sem sok minden történik ebben az esetben, de ha ilyenkor nyitogatjuk a fojtószelepet, nagyon szép, jellegzetes V8-as öblögetést hallat a motor, ami magas fordulaton átvált oroszlánbőgésbe. Ahhoz, hogy elszabaduljon a pokol 4000/perc felett kell tartani a fordulatszámmérő mutatóját, onnan 6500-ig szabad a pálya.

A fent leírt összeállítás segít abban, hogy 4,8 másodperc alatt felgyorsuljunk nulláról százra, azonban a kiváló idő eléréséhez a legnagyobb nehézség a hátsó kerekek kordában tartása, amit rajtautomatika könnyít meg

Fotók forrása

Forrás: Pécsma