A felfedezést a változó klímának köszönhetjük, Oroszország járhatatlan, állandóan mocsaras területein 2018-ra ösvények nyíltak, vakmerő kalandorok pedig elindultak rajtuk. A fényképeket készítő felfedező quaddal evickélt előre a még mindig kihívást jelentő terepen, amikor szögesdrótokra bukkant.

Majd két elhagyva álló, hatalmas acélszörnyre.

8×8-as hajtás, hatalmas termet, ezek bizony csak a szovjet hadigépezet elrettentő, a világvégét ígérő rudakat hurcoló gépei lehetnek. Pontosan két MAZ-543-as, az egyik a rakétának, a másik a kiszolgáló személyzetnek, lakómodullal a hátán.

A hadműveleti-harcászati rakéta hordozó-indító jármű sorozatgyártása 1962-ben kezdődött, az alapfelszereltséghez hozzátartozik a motorelőfűtő és a nagy teljesítményű kabinfűtő berendezés. A kerekek légnyomása központilag szabályozható, motorja V12-es, 38,9 literes 525 lóerős dízel, végsebessége 60 km/óra.

A platform több polgári és katonai jármű alapjául szolgált, repülőtéri tűzoltó gépjárművet, kísérleti mentőjárművet, és nehéz darut is készítettek belőle. De az erdőben elhagyva rohadó páros célja cseppet sem volt békés, a MAZ-543-asra főleg közepes hatótávú, 5000 kilométerig kilőhető rakétákat (RSD-10 Pioneer)  szereltek, tehát ha végképp elborul a hidegháború, egy ilyen MAZ-ról pont Európát égették volna radioaktív hamuvá.

Forrás: drive2.ru