A Peugeot 205 pontosan harmincöt évvel ezelőtt lépett színre. Újszerű konstrukciója és dizájnja tucatjával hozta neki az elismeréseket, még kabrió is készült belőle, de nem ezek miatt érzékenyülünk el, ha rágondolunk, hanem egy kis példányszámban gyártott szériája miatt, amelyet úgy neveztek: 205 T16.

A rali-világbajnokság B-csoportjában versenyezni kívánó Peugeot a háromajtós 205-öst vette alapul versenyautójához, és ehhez a szabályok értelmében egy minimum 200 darabos homologizációs szériát kellett építenie. Ez lett az utcai T16, amely úgy néz ki, mint egy megvadult 205-ös, de a részletek a látványnál is őrültebbek voltak.

Kötelező jelleggel (ilyenek voltak a szabályok) a versenyautótól örökölte összkerékhajtását és keresztben beépített, 1.8 literes középmotorját – szerencsére a turbós benzinest itt nem 400 lóerő fölé kalibrálták, mint a raligépnél, hanem megelégedtek 200 lóerővel, de persze ez is embertelenül sok volt egy ekkora kasztniban.

Ha tömeggyártásba kerül, és megfizethető áron kínálják, alighanem fiatalok százai veszítették volna életüket volánja mögött. Szerencsére már akkor is annyiba került, mint egy korabeli Ferrari, és ritkább is volt azoknál. Ennek megfelelően ma is komoly kincsnek számít, ha felbukkan egy a piacon – és most felbukkant egy.

Egy holland cég, a Veni Vidi Vici kínálja eladásra a 123-as alvázszámú példányt, amelyet 33 éve, 1985 nyarán, Kölnben vett át eredeti tulajdonosa. Az utcai versenyautó 1987-ben Svájcba került, három évre rá pedig visszatért Németországba, ahol 26 éven át gazdagította ugyanannak a rajongónak a gyűjteményét.

Ő 2016-ban adta el, az új tulajdonos pedig teljes körűen felújíttatta a minimális futásteljesítményű, de az állásban kissé megereszkedett autót. Jól mutatja a széria értékét, hogy csak a restaurálás 15 ezer eurót kóstált, pedig alig több mint 11 ezer kilométer volt a kocsiban.

A T16-os most tökéletesen üzemképes, makulátlan esztétikai állapotban várja a vevőket 195 ezer euróért, azaz mintegy 63 millió forintért. Ennyit ér, na. Mondjuk a telefonszámot?