A Mitsubishi japán egyik legnagyobb cégcsoportja, a közel 150 éves vállalat a banktól az elektromos holmikon keresztül egészen az autóiparig nyújtózkodik. Számunkra utóbbi érdekes, ahol ráadásul hatalmas változáson ment keresztül a vállalat. Nem feltétlenül az autóbolondok számára szimpatikus irányba, hiszen egy csomó igazán remek modell tűnt el a süllyesztőben. Az európai piacon ma már szinte csak terepjárókat és ehhez hasonló szerzeteket kínálnak, valamint a Space Star nevű apró rémséget. Itt van öt modell, melyek hiányával nehezen tudtunk megbarátkozni:

Sajnálatos módon az Eclipse nevet egy crossover viseli ma a Mitsubishi kínálatában, pedig korábban olyan vagány, sportos kupék kapták meg, mint a képen látható Eclipse GT. A típus egyébként is népszerű volt, de a Halálos Iramban filmek csak rátettek erre egy lapáttal.

Nem véletlenül hasonlít ez a Pajero a Dakaron induló versenyautóra, hiszen ez az utcára eresztett homologázációs változat. 3,5 literes, V6-os motorja 276 lovas és 350 Nm nyomatéka van. A kabinban Recaro sportülések várják az utasokat. Egy ilyen sportos terepes ma is nagyon kapós lenne.

A Mitsubishi Galant 1969-ban kezdte pályafutását és kilenc generációt élt meg. A képen az utolsó igazán szép, a nyolcadik. Ezt 1996-tól tíz éven át gyártották és a 2 literes, négyhengeres elsőkerék-hajtású modelltől a V6-os turbós, összkerekesig terjedt a skála.

Casio Ferrarinak is hívták a japánok sportkocsiját. A Mitsubishi 3000 GT igazán ütőképes gép, hathengeres turbómotorja (320 lóerő, 427 Nm) és összkerékhajtása mellé aktív aerodinamika társult. Az első splittert és a hátsó szárnyat sebességtől függően állítja az autó.

Kétségkívül a legfájóbb a Lancer Evo elvesztése, hiszen a gazdag ralis múlttal rendelkező sportmodell már a 90-es évek óta a kínálat része volt. Két éve dobták piacra a Final Edition nevű limitált szériát, melynek 2 literes turbómotorja bő 300 lóerős, mellé 415 Nm nyomatéka van. Persze összkerékhajtású. Álló helyzetből 4,6 másodperc a százas sprint neki.