Az 1986. április 26-án történt Pripjaty és Csernobil városok melletti Lenin atomerőműben történt robbanás után számtalan civil, katonai és speciális jármű részt vett az evakuálásban és kármentő munkálatokban. A most következő fényképek egy részét Igor Kosztyin készítette, aki a Novosztyi hírügynökség munkatársaként egyike volt azon fotósoknak, akik a baleset helyszínéről elsőként készíthettek felvételt. Kosztyin még évekkel a katasztrófa után is ellátogatott a területre dokumentálás céljából. Az ukrán mérnök, fényképész, fotóriporter és operatőr 2015 nyarán, 78 évesen közlekedési balesetben vesztette életét Kijevben.
Tűzoltóautókkal próbálják meg lemosni a csernobili katasztrófa nyomán keletkezett radioaktív szennyeződést a házak faláról Pripjatyban. Mondhatni a halálba küldték az egyenruhásokat.
A tűzoltókat néhány nappal a atomerőmű robbanása után a helyszínre vezényelték, hogy kezdjék meg a munkálatokat, ami szélmalomharcnak bizonyult, hiszen annyira erős volt a sugárzás a környéken, hogy az még napjainkban is mérhető.
Járműtemető a tóparton, évtizedekkel a robbanás után.
Civil autókat is bevetettek a mentésnél, gyakorlatilag mindent, aminek kereke volt és gurult. Például ezt az 1500-ös Ladát is.
A japán, munkagépeket gyártó Komatsu is hozzájárult a mentéshez, méghozzá távirányítható járművekkel.
Szintén egy Lada
A szovjet STR-1 űrkutató robotot is bevetették. Az épületek tetején található hulladékot és a sugárfertőzött növényeket derítette fel a robot.
Az STR-1 munka közben. Miután több orosz és külföldről hozott robot is elakadt vagy lezuhant a magasból, úgy döntöttek, hogy kénytelenek emberekkel megoldani a sürgős tisztítási munkálatokat, ami sajnos az kivezényelt munkások életébe került.
Lengyel gyártmányú Nysa 522-es mikrobusz, amit éppen fertőtlenítenek. Magyarországon egy kormányközi szerződés értelmében 1960-tól a nyolcvanas évek végéig összesen 8100 darab Nysa mentőkocsit állítottak forgalomba.
Speciális Kraz-256B1 típusú teherautó, aminek a fülkéjét ólompáncéllal erősítették meg, hogy ellenálljon a sugárzásnak. Az ablakot is 75 mm vastag anyagból készítették, ami bírja a magas radioaktív sugárzást.
Egy érdekes, ám megdöbbentő tény a végére: az élőlényekben felhalmozódott sugárzás még évtizedekkel később is okozott mindennapi problémákat Európában. Bajorországban 2013-ban a sugárzás a vizsgált vaddisznók közel felében meghaladta a határértéket, némelyik egyedben tízszerese volt annak, így az állatok húsa fogyaszthatatlan volt.