A most bemutatott Opel tagadhatatlanul legfontosabb testrésze – a feneke. Az új Astra kombit Isztambulban mutatta be a gyártó, a Boszporusz túlpartjára is kiterjedő tesztútvonalon. Az autós újságírók tehát annyira perverzek, hogy még egy másik földrészre is képesek elmenni – csupán egy izgalmas hátsó kedvéért.

A hátsó tengely előtt csak egy sima Astra

Az utastér, a műszerfal éppen olyan, mint az ötajtós Astrában. Aki nem kívánja elolvasni részletesen, mit írtunk erről korábban, annak íme, a lényeg:

Az Astra csinos, arányos, úgynevezett szép autó. Az Opel a műanyagkorszak (nagyjából a csepp-, vagy E-Kadett bemutatása, 1984) óta amolyan olcsó, de kissé igénytelen németautó-pótlékként él a tudatunkban, de ennek most vége. Ahogy az Insigniával a felső-középkategóriában, az Astrával a Golf-osztályban is minőségi, nívós kocsit készített végre az Opel.

Ahogy egy Passatból is modernebb, élőbb környezetbe kerül, aki Insigniába ül, a Golf után is felüdülés az Astra játékos, mégis praktikus és jól megcsinált belvilága. (A Polo-Corsa, Zafira-Touran párosból viszont még mindig a VW-t kedveljük jobban.) Az üléseket a német ortopédusok szakmai elismeréssel illették, a kormány jó fogású és széles intervallumokban állítható, a középkonzol összetettsége ellenére egész gyorsan kiismerhető.

A hátsó sorban két utas érezheti igazán jól magát, nem kell helyszűkére panaszkodniuk. Ugyanakkor sem hátravitt légrostélyokkal, sem a középső könyöklőnél bonyolultabb extrákkal nem kényezteti itt utasait az Astra – egy asztalka, egy szellőző azért lehetne benne.

Bár a kombit még nem törte meg az NCAP, az ötajtós modell eredménye alapján ez is rendes, jól megcsinált ötcsillagos modern kocsinak valószínűsíthető.

A csomagtartó minden porcikája ki van találva

Az autót bemutató esti sajtótájékoztatón volt szó a motorokról (három dízel, négy benzines), a futóműről (elöl MacPherson, hátul sima csatolt hosszlengőkarok, sportosságot, stabilitást adó Watt-rúddal megtámogatva) – de semmiről nem beszéltek olyan hosszan, mint a csomagtartóról.

500 liter a kalaptartóig, 1550 az első ülések támlájáig. (A legendásan hatalmas F Astra kombi 500 illetve 1630 litert tudott.) A hátsó ülések támlája gombnyomásra lefekszik, majdnem vízszintesbe. Sajnos az elektromos retesz visszahúzni már nem tudja az üléseket, de hát olyat a Chrysler Grand Voyageren kívül még nem is láttunk semmiben.

Bár a csomagtérajtó nem nyílik motorosan, a kocsi alá rúgva, mint az új Passatban, a teli karral pakolást azért megkönnyíti egy nagyon primitív, de nagyon hatásos okosság. A kalaptartó végét megütve a roló felugrik egy jó arasznyit, így könnyebb alatta a cuccolás.

Egészen szenzációs világújdonság, hogy a felcsévélt kalaptartónak van helye a csomagtér padlója alatt. Sokkal nagyobb, drágább kocsikból is el szokták felejteni az ilyesmit, a legszánalmasabb, amikor egy hétülésessé alakított egyterű mögött szomorkodik a tulaj: és most kinek az ölébe rakja a másfél méteres rudat?

Jó helyen van a raktér világítása, már-már könnyet csalt szemembe a kis szatyorakasztó fülek precíz igényessége, van horogkampó bőven. A padló alatt csempészrekesz, a hasábforma kialakítás pedig segít a cuccok fix elhelyezésében. ÉS mindez még szép is, kívülről is.

Nem rontja el a formát a hosszú far

Az Opel teljes joggal cserélte Sports Tourerre a Caravan szót. Az új Astra kombit megpillantva nem izzadó tevék jutnak az ember eszébe, sportos, stílusos kirándulások annál inkább.

Az arányok jók, a lámpák szépek; néhány prémium közép kombi megirigyelhetné a kompakt tömegmodell nagyfenekű változatának elegáns megjelenését.

Motorok – vérszegény benzines, erőteljes dízel

Az Opel motorjai az igazán erős benzinesek és az importált dízelek (Isuzu, Fiat) kivételével általában évtizedek óta erős hümmögést váltanak ki az autós sajtó napszámosaiból. Sajnos, úgy tűnik, ez nincs másképp az új Astrával sem.

Az 1,4-es, 140 lóerősnek mondott turbós benzinessel kezdtük a tesztutat. Négy felnőtt ült benne, az igaz, így a kocsi biztos nyomott vagy 17 mázsát (1400 kilótól indul az Astra kombi) – meg is látszott a viselkedésén.

Hiába pakolgattuk akárhová a hatfokozatú kézi váltó karját, szegényke csak bőven kétezres fordulatszám fölött volt hajlandó mutatni valamit, ráadásul hamar ki is fulladt. Szó se róla, elég ez a teljesítmény a hétköznapi közlekedéshez, de azért egy ilyen szép autó, pláne Sports-szal a nevében – pláne pirosban, hát többet vártunk tőle.

A kétliteres dízel már inkább fogamra való volt. Ugyan érdekes módon ezt is bőven 2000 fölé kellett forgatni, hogy nekiálljon húzni (a nyomatékgörbe lapos része katalógus szerint már 1750-nél elkezdődik), ennek tényleg egyértelmű, a hátamban érezhető ereje volt. 350 Nm a csúcsnyomatéka, átmenetileg túltöltéssel 380-at is tud, szóval lehet is neki.

A váltó mindkét Astrában kicsit pontatlannak tűnt, de bőven alatta maradt az ingerküszöbömnek ahhoz, hogy legyalázatosozzam. Pedig régebben az Opel olyat is tudott bőven az Astrákban… A dízelben ráadásul jó hosszú volt a fokozatok kiosztása, városban még a negyediket is csak ritkán viselte el. Ez pedig jótékony hatással szokott lenni az országúti, autópályás fogyasztásra.

200 ezerrel drágább az ötajtósnál

Az új Astra kombi árlistáját meglehetősen egyszerű képlettel származtatták az ötajtóséból: plusz kétszázezer. Ez azt jelenti, hogy egy – Magyarországon vélhetőleg majd elég kapós – jó, öreg 1,6-os szívómotorral szerelt benzines Astra kombi fapadosan (Essentia) 5 230 000 forintba kerül. Azért ebben eléggé benne van a kocsi szépsége.

Az Octavia kombi, ami belül még ennél is nagyobb, még a remek, 122 lovas 1,4-es turbós benzinessel is 4,9 millió alatt indul. 5,1 millió alól rajtol a 115 lovas Focus kombi. Egy Kia Ceed kombiért pedig, leírni se merem, 4,9 millió alatt már automata, 115 lovas dízelt is adnak! A Mégane Grandtour 130 lovas, 1,4-es turbós benzinessel 4,74 millió. Szóval kell némi szerelem is az Astra kombihoz a praktikum és a szépség megbecsülése mellé. Én például érzek ilyet.

Nem csak hasznos, nem csak szép: akarom!

Vigyázat, nagyon szubjektív bekezdés következik! Az ilyesmire érzékenyek most inkább kattintsanak át itt baloldalt valamelyik Astra Sports Tourer-konkurens tesztjére!

Szóval: ez a kocsi nekem fenemód tetszett. Van két gyerekem, gyakran megyünk hosszabb útra is, tehát egy jó kis kompakt kombi teljes joggal tekintet célközönségének. Eddig nem is nagyon küzdöttem volna a sors ellen, ha egy Focus, egy Octavia, egy i30/Ceed kombival kellene járnom a gyerekek érettségijéig. Most viszont már küzdenék. Az új Astra kombi ugyanis nem csak praktikus, elfogadható árú és szép, hanem egyenesen csábítóan kívánatos. A fene gondolta volna, hogy egy tömeggyártó abszolút tömegmodelljének egyszer még rajongója leszek!

Csak egy jó középméretű dízel, az kéne még bele. Az 1,3-as túl kicsi, a kétliteres feleslegesen nagy, az 1,7-es pedig pont a legvacakabb motor a kategóriájában. Túl szép is lenne, ha lenne új Astra kombi mondjuk a PSA 1,6-os dízelmotorjával!