Teszt: Jaguar S-Type 2.5 V6 SE Executive – Öltöztet 1

Teszt: Jaguar S-Type 2.5 V6 SE Executive - Öltöztet Jaguar S-Type 2.5 V6 SE Executive

Az S-Type-ban ülve annyi elismerő pillantással tüntetett ki bennünket a mogorvának és búskomornak tartott budapesti közönség, hogy szinte kezdtük magunknak tulajdonítani a sikert. Erről szó sem volt. A csodálat elsősorban az autónak járt, és kicsit talán nekünk is, hogy lám, ilyen fiatal korra is milyen választékos ízlés fejlődhet ki az emberekben.

Az S-Type fő vonzereje ugyan is nem német presztízslimuzinokkal is összevethető minőség és a rendkívüli kényelem, hanem a karosszéria szépsége. Ha a külső keltette feltűnés számít, bárhol, bármelyik konkurensét letáncolja a parkettről.

Finom eleme a vonalvezetésnek az orrtól a csomagtartóig egy lendülettel ívelő övvonal. A C-oszlop mögött lejteni kezdő övvonal miatt persze kicsi a csomagtér, űrtartalma csupán 400 liter. Az oldalankénti egy kipufogóból árad a sportosság, nem csoda, hogy a Jaguar mellett például az Audi A4 és a Mazda6 jobban motorizált változatain is látni.

A formatervért a néhai Geoff Lawsonnak lehetünk hálásak. A forma elsősorban a hatvanas évekbeli Jaguar Mk II-ből merít, de távolról sem kopírozza azt. Sajnáltuk, hogy a modellfrissítés óta a motorháztetőn található emblémában már nem szerepel a hengerűrtartalom, pedig ez hagyomány volt. Gyárilag nincs jaguár szobor a motorházon, az ugró macska felárért vásárolható meg és a motorházfedelet átfúrva rögzíthető.

Ebben az osztályban illik értékes és különleges műszaki megoldásokkal megörvendeztetni az erre fogékony vásárlókat. A súlycsökkentés érdekében rögtön több érdekességgel is szolgál a modellfrissítés utáni S-Type. Elöl az ülések kerete és a műszerfal váza magnéziumból van.

Elődjénél 50 kilóval könnyebb lett az S-Type, karosszériája viszont 10 százalékkal merevebbé vált. Ez jót tesz a biztonságnak, ahogy azt is megnyugtató tudni, hogy a légzsákok az elöl ülők súlyát és testhelyzetét is figyelembe veszik nyitáskor.

A térkínálat kicsivel a felső középkategória átlaga alatt van. Az utastér ennek ellenére hátul sem szűk, elöl óriások is elférnek. Hátul kényelmes a lábtér, magas embereknek kevés a fejtér.

A modellfrissítés előtt a vásárlók és a szaksajtó is kritizálta az amerikaias belső teret. Ez talán az S-Type-pal közös padlólemezre épülő Lincoln LS sorozat öröksége volt, de ettől függetlenül az utastér hangulata távol volt attól az eszménytől, amit az ember egy brit limuzinhoz társít. Az új kialakítás az X-Type belső teréhez hasonlít és jóval közelebb áll a Jaguartól elvárhatóhoz.

Igen szép a bőrrel keretezett középkonzol varrott szegélye. Örömünket a kevéssé stílusos klímavezérlés igyekezett elvenni, de az ülés, a váltókulissza, a fabetét és a bőr-fa kombinációjú kormány helyrebillentette az esztétikai egyensúlyt.

A Jaguar a hagyományokhoz hűen DIN-szabvány szerinti lóerőkben is számol, így a szívómotoros V8-as 300, a kompresszoros S-Type R kereken 400 lóerős. Pontosan feleekkora volt a nálunk járt Jaguar teljesítménye.

A 2,5 literes motor a Jaguar tulajdonosától, a Fordtól érkezik. Furata, lökete és hengerszöge is megegyezik a Ford Mondeo 2.5 V6-os motorjával, de alapos átdolgozást sejtet például a 10,5:1 arányúra emelt sűrítés.

A műszerek hátlapja jellegzetesen jaguaros színt kapott: a sebességmérő mutatója british racing green háttér előtt kúszik a 225 km/órás végsebességig, a nulláról százra gyorsulás ideje 9,9 másodperc.

A 6800-nál jelentkező 200 lóerős teljesítmény kényelmesen elég a felső középkategóriás Jaguarban. Sztrádára érve nagy sebességről gyorsítva sem válik túl lustává az autó. 160-180-ról a Jaguarok tekintélyét megőrizve rugaszkodik el a 2,5 literes S-Type. 200 lóerővel tehát jól mozog a Jag, de a közel 1700 kilós autótól nem szabad kirobbanó menetteljesítményekre számítani.

Egy-egy gyors országúti kiugráshoz elegendő a motor ereje, amiben a villámgyorsan visszakapcsoló váltó is segít. Ez az automata a ZF-től érkezik, megegyezik a hetes BMW-ben használttal. Kitűnő működésén nincs mit kritizálni. Puhán vált mindkét irányba, a sok fokozat révén remekül passzol a magas fordulatot kedvelő motorhoz. A korábban J-alakú váltókulissza a kézzel választható fokozatok megszaporodása miatt inkább U-alakú lett.

A 2,5 literes motorral is élvezhetően megy az S-Type, de nem hagy kétséget afelől, hogy az igazán könnyed és méltóságteljes száguldáshoz a V8-as motor az igazi.

A sportos vezetésről nem elsősorban az ilyenkor túl visszafogottan gyorsító motor miatt mond le egy kultúrember, hanem azért, mert a szívómotoros S-Type nem erről szól, sokkal inkább a kényelemről. Autópályán meghökkentett a középső Jaguar limuzin futási kultúrája és tökéletes egyenesfutása. Sikerült újra átélni a “fogalmam sincs, mennyivel megyek” érzést, mivel 200 körüli tempóból még semmit nem érzékelni az utastérben.

A lágy futómű ellenére óra szerint 230-as tempónál is rezzenéstelenül siklott az autó, nem szűköltek be a sávok, a Jaguart nem kellett apró kormánymozdulatokkal igazgatni a sávon belül. A motorzaj teljes hiánya, az alig hallhatóan sustorgó szél és a kitűnő ülés bőven a luxuskategóriához felérő kényelemben ringatja az utasokat. 200 fölött izzadó tenyér nélkül, bámulatos csöndben száguldozhattunk vele.

Az autópályán hamar elértünk a Mátra lábához. Országúton könnyű volt lendületes előzésekkel haladni. A közbeeső falvakban viszont szinte lépésben haladtunk, hagytunk időt mindenkinek megcsodálni a páratlanul szép brit limuzint. Minden arcon őszinte csodálat és nem kevés döbbenet volt, ilyen autót az elegáns budai negyedekben sem mindennap látni.

Kanyargós úton is szerez némi örömöt az S-Type, de már csak tömege miatt sem támogatja a durva beszállást kanyarokba. A kormányzás pontossága megfelelő, az elérhető kanyarsebesség átlagos. A széria menetstabilizáló elektronika nem avatkozik be túl korán. Az útfekvés biztonságos, a csúszáshatáron autózva semlegesen veszi a kanyarokat a brit limuzin.

Vad farolásokkal nem próbálkoztunk, de nem is igen sikerült volna gázzal megindítani a hátsókerék-hajtású Jaguar farát. A motor ereje automata váltóval még vizes aszfalton is teljes egészében a talajra vihető.

Később Budapestre érve újra lenyűgözött bennünket a rugózás minősége. A Jaguar választékos finomsággal tűri és szűri a helyenként rettenetes kátyúkat. A felfüggesztések csendben dolgoznak, ahogy az ebben a kategóriában el is várható.

Az alapfelszereltség gazdag. Széria például a 140 wattos, Alpine autórádió, de ez még csak egy négy hangszórós egységet jelent. Felárért a Jaguar 320 wattos rendszert szállít. A divatos automatikus lámpakapcsolás is benne van az alap S-Type-ban. A klímaberendezés automatikus, mind a négy ablakemelő motoros. Az ablakemelő kapcsolói sajnos olcsóbb autókban látottakra emlékeztetnek. A tesztautóban motoros állítású volt a két irányba mozgatható kormányoszlop.

A Jaguar fő piaca az Egyesült Államok, így nem meglepő, hogy a borsos felárért rendelhető hangvezérléses tévé nem csak az angol, hanem az amerikai angol akcentust is felismeri.

Listaáron 12 490 000 forintba kerül a kézi váltós Jaguar S-Type, a tesztelt 2.5 V6 Executive kivitel hatfokozatú automatával drágább ennél. Tesztünkön 14,4 liter volt a vegyes fogyasztás, ami azért leszorítható 12-re. A költségeknél maradva korszerűtlen a 16 000 kilométeres szervizintervallum és nagyon sovány az átrozsdásodás elleni mindössze hat éves garancia. Az extrák is kimondottan drágák, de alig van még egy autó a világon, amire ilyen boldogan költenénk el utolsó fillérünket is.

Teszt: Jaguar S-Type 2.5 V6 SE Executive – Öltöztet 2