A legtöbb sofőr számára a hátsó szélvédőfűtés gombja egyértelmű, mindennapi funkciót aktivál. Rácsapunk a hideg reggeleken, nézzük, ahogy a dér csíkos patakokká olvad, aztán el is felejtjük a következő zimankóig. De ezek a halvány, rézszínű vonalak a hátsó üvegen sokkal többet tesznek annál, mint hogy elűzik a párát. Egy okos fizikai és mérnöki trükk részei.
A szélvédőfűtéssel ellentétben, ami meleg levegőt fúj az üvegre, a hátsó ablakfűtés elektromossággal dolgozik. Vékony, általában gyantából és fémből készült csíkokat ragasztanak az üvegre, amelyek elektromos áramot vezetnek. Amikor átbillented a kapcsolót, ezek a csíkok pont annyira melegszenek fel, hogy elpárologtassák a vizet és fellazítsák a jégkristályokat.
Fotó: bizoo_n/Getty Images
A vonalak szinte láthatatlanok, hacsak nem süti meg őket a nap a megfelelő szögből, mégis nagyjából 15 perc alatt vagy még hamarabb letisztítják a hátsó ablakot, minimális energiával.
De itt jön a csavar – ezek a csíkok másodállásban valami egészen mást is csinálnak.
Sok modern járműben ezek a csíkok rádióantennaként is funkcionálnak, lehetővé téve az autógyártóknak, hogy egyetlen zseniális mérnöki megoldással két legyet üssenek egy csapásra.
Míg néhány régebbi autóban a szélvédőbe ágyazott drótok szolgáltak erre a célra, sok modern jármű a fűtőszálakat használja rádióantennaként. A mérnökök RF szűrőket és leválasztó áramköröket építettek be, hogy a fűtőáram ne nyomja el a rádiófrekvenciákat. Ez sem volt azonban általános, az Opel Vectra B és a BMW 3-as (E90) is egy idő után hagyományos antennát kapott, mert Magyarországon nem működött flottul a megoldás és a rádióval párhuzamosan használva inkább a zúgás volt jellemező.
Felmerültek spekulációk arról, hogy a fűtőszálantennát radarhoz, mobiltelefonokhoz vagy GPS-hez is lehetne használni. Jelenleg azonban egyik ötlet sem valósult meg.
