Érdekes forgalomszervezézi megoldást használtak Budapest XVIII. kerületében, amely a helyiek egy részét annyira idegesíti, hogy egyik olvasónk kétségbeesett levelet írt nekünk, hogy próbáljunk meg segíteni. Szakoktatóval bogozzuk ki a szálakat, valamint az útszakasz kezelőjét is megkérdeztük ennek kapcsán.
„Tisztelt Vezess.hu!
Budapest XVIII. kerületében, a Nagykőrösi út Imre Udvar előtti területre vonatkozik a kérdésem. Önök szerint kinek van itt elsőbbsége, amikor a Csolt utca felől az egyirányú utca tábla mellett behajtanék az autómmal, és az Imre Udvar bejáratától szembe jön velem egy autó? Szinte mindenki a főbejáratnál kanyarodik be, amit nem tilt senki. Ki a hibás egy baleset esetén, mi a megoldás? Mert most már verekedés lesz belőle…Ezek a szituációk azóta fennállnak, mióta az Imre Udvart átadták.
Fotó: Vezess.hu
Tudomásom szerint volt, aki a problémát már jelezte az önkormányzatnak. A rendőrök rendszeresen kivonulnak ide, bár az igazoltatásuk helye a grilles előtt van. Mivel sehol nem láttam kaotikus közlekedési táblák kihelyezésével kapcsolatos bejelentési lehetőséget, így Önökhöz fordulok segítségért.
Tiszteltettel: Béla”
A kérdéssel felkerestük Vrancsik Viktort, a szakoktatok.hu alapítóját, aki összefoglalta meglátásait a forgalmi szituációval kapcsolatban. Elmondta, hogy forgalomszervezési szempontból alapvetően helyesen alakították ki ezt a területet. A Nagykőrösi út ezen a szakaszon irányonként egysávos, amelynek forgalmi rendje érthető és következetes. A 2011-es Google Street View felvételen még egyértelműen látható volt az út széleit jelző folytonos fehér vonal, amely mára sajnos eltűnt. Feltételezhető, hogy már akkor is az volt a forgalomszervezési szándék, hogy a járművek ne közvetlenül a Nagykőrösi útról hajtsanak be az üzletsorhoz, hanem a Csolt utca felől érkezzenek, majd a Kelme utca irányába hajtsanak ki.
Ez a kialakítás funkciójában szinte megegyezik az Andrássy út forgalmi rendjével, azzal a különbséggel, hogy itt a fizikai elválasztás és az esztétikai kialakítás hiányzik. Amennyiben az út szélén virágládákat vagy folyamatosan végigvezetett fémkorlátokat helyeznének el, a forgalmi rend minden közlekedő számára egyértelművé válna.
Az egyik oldalról “egyirányú”, a másikról “behajtani tilos” tábla van kihelyezve (Fotó: Vezess.hu)
Külön ki kell emelni, hogy amennyiben egy jármű az üzletek parkolóterületéről kíván visszatérni a közúti forgalomba, úgy a közlekedési szabályok alapján csak jobbra kanyarodással hajthat ki a Kelme utca irányába. Az olyan esetek, amikor valaki szemből közlekedik egy egyirányú úton, vitán felül szabálytalan. Az más kérdés, hogy most a Nagykőrösi útról is bemehet valaki a folytonos vonal hiánya miatt, így ő lehet nem találkozik az egyirányú táblával, ami jelen esetben nem az ő hibája (bár a behajtani tilos táblát látnia kellett neki is, ha abból az irányból érkezik). Az kétségtelen, hogy a jelenlegi, lekopott útburkolati jelek nem segítik kellően a tájékozódást, azonban ha minden burkolati jel és forgalomtechnikai eszköz megfelelően látható állapotban lenne, a forgalmi rend egyértelművé válna és nem okozna problémát. Hasonló forgalomszervezési megoldás található egyébként Budaörsön is, a Károly Király úton.
Szaggatott vagy folytonos vonal kell legyen az út szélén?
Az úttest szélén általában látható vonalat a KRESZ a 8. § (1) bekezdésében szabályozza: „Az útburkolati jelek: a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos – az útkereszteződésnél szaggatott – vonal.”
Tehát a KRESZ nem tiltja annak átlépését, viszont előírja, hogy útkereszteződésben szaggatottnak kell lennie. Erre két eltérő példa, hogy míg Budapesten szaggatott vonalat alkalmaznak, addig Gyulán folytonosat, és táblával is megerősítik, hogyan kell parkolni.
Balra az út szélét jelző szaggatott vonal a budapesti Andrássy úton, jobbra pedig a gyulai dobb utcában a folytonos vonal (Forrás: Google Street View)
Ezen a XVIII. kerületi helyszínen ilyen tábla nincs, amely irányt mutatna a parkolás módjára. Viszont található ott „Behajtani tilos” és „Egyirányú” tábla is. Az egész helyzetből az a következtetés vonható le, hogy a forgalomszervező nem szeretné, ha bárki behajtana, mert fennáll annak a veszélye, hogy valaki szembe menne a forgalommal.
Végleges megoldást mindenképpen a fizikai akadály jelentene, mert jelen esetben az sem számonkérhető, aki átlépi a vonalat, mivel erre nincs kifejezett KRESZ-tilalom, ráadásul jelenleg nem látszódik a lekopott vonal.
Emellett a 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet, amely az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásait tartalmazza, szintén vonatkozik ide. A rendelet 2.8. pontja kimondja: „Az olyan úton, ahol a járművek várakozására leállósávot biztosítanak, azt a külső forgalmi sávtól (sávoktól) úttest szélét jelző folytonos vonallal kell elválasztani. A leállósávot útkereszteződésen átvezetni tilos.”
A leállósáv definícióját pedig a KRESZ tartalmazza: „Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.
Mit mond a problémára a közútkezelő?
Felkerestük a XVIII. kerületi önkormányzatot is ennek kapcsán, megkérdeztük, hogy tisztában vannak-e a problémával. Tájékoztatásuk szerint egyeztettek az útszakasz kezelőjével, a Budapest Közút Zrt.-vel, akik ígéretet tettek arra, hogy mielőbb kivizsgálják a kialakult helyzetet és intézkednek a biztonságos közlekedés kialakításának érdekében.
