A baleseti negyedik emeletén tért magához Szandra. „Ismeretlen pizsamát viseltem, zavaros volt minden. Alig rémlik valami a kezelés első napjairól, csak annyi, hogy állandóan és iszonyatosan fájt a fejem. Lassan áll össze most is a kép, ha jól rémlik, a nővérek mondták el nagyjából, mi történt” – idézi fel a nő a Vezessnek a legelső emlékeket.
Hátulról belehajtott a kerékpárjába egy német rendszámos autó Budapest belvárosában szűk két esztendeje egy tavaszi délutánon. Betört a koponyája, agyrázkódást szenvedett, majd miután a kórházban levágták róla a farmernadrágját, epilepsziás rohama lett. Semmilyen emléke nincs a balesetéről és az utána vele történtekről.
„Mintha Alvin, a mókus szólt volna hozzám”
Kívülállóként furcsa hallgatni, hogy többször a szép kilátást említi a nyolcadik kerületben fekvő, hivatalos nevén Dr. Manninger Jenő Baleseti Központnak hívott intézményben eltöltött napjairól a fülzúgása és a kábultsága mellett. Picit fájt a bokája is, de leginkább a feje, most is azt ismételgeti. Borzasztó migrén gyötörte.
Nagyjából másfél hónappal később ismerte meg teljes egészében a balesetének a pontos részleteit, miután hivatalos rendőrségi idézést kapott a BRFK Hungária körúti Közlekedésrendészeti Osztályára. „Heteken át kellemetlen bizonytalanságot éreztem addig, hogy nem én csináltam-e valami hülyeséget, vagy vétettem hibát a kerékpározás közben. Az első megnyugtató jel, hogy sértettnek nevezve hívtak be a kapitányságra.”
Elmondása szerint a nyomozónő elsőként arra kérte, hogy mesélje el lépésről lépésre, amire emlékszik a balesetből. „Arra emlékszem, hogy semmire nem emlékszem” – felelte, majd ott az irodában tudta meg teljes egészében, mi is történt vele másfél hónapja. Röviden összefoglalható: egy kerékpársávban álló személyautót került ki, majd egyből elindult a jármű, és hátulról nekihajtott a bringájának.
A hivatalos dokumentumok szerint a járművezető a KRESZ 24. § (1) pontja ellen vétett, ez az elindulás legfontosabb szabálya. „Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.” Nem Szandra hibázott, hanem az autós.

Ez egy másik kerékpáros-baleset helyszínelése (Kép: police.hu)
Ezután még egy alkalommal kellett bemennie a rendőrségre, aláírni a papírokat. Soha nem is találkoztál az autóssal? – kérdezem. „Soha. Csak az iratokból ismerem a nevét és a lakhelyét. Nem keresett meg, hogy bocsánatot kérjen.”
A rendőrséggel való kapcsolattartás és információáramlás idáig jutott két év alatt, ha nem is tűkön ülve napi szinten, de Szandra kíváncsian várja a tájékoztatást az ítéletről. Története másik szálon folytatódott, hat hétnyi betegállománya alatt elkezdett agy-, fej-, és fül-vizsgálatokra járni.
„Többször mintha Alvint, a mókust hallottam volna a fura hangján társaságban, a családtagjaim körében. A fülem ma is gyakran cseng, vagy éppen zúg, mint amikor régen bekapcsoltak egy erősítőt.” Ismerőse közölte vele, hogy a jog szerint kártérítés jár neki, kapott is egy telefonszámot, ekkor hívta fel a Vezessen korábban bemutatott Boross Árpád ügyvédet.

Máskor, máshol történt ez a gázolás (Kép: police.hu)
Ha nem tud többé focizni, azért is járhat kártérítés
„Sokan azt hiszik, karambol után a biztosítóknak csak az autókban keletkezett kárt kell megtéríteni, de ez nem így van. A közlekedési balesetben nyolc napon túl gyógyuló sérülést elszenvedő autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak és gyalogosoknak vagyoni kártérítés és sérelemdíj jár az egészségkárosodásuk és az életükben bekövetkezett változások után. Még a sérültek gyógyulását segítő családtagoknak is járhat pénz. Ma Magyarországon kevesen tudják ezt, és rendkívül kevesen élnek ezzel a lehetőséggel” – mondja Boros Árpád, aki éppen ilyen ügyekre szakosodott.
Ráadásul ezek a kártérítések a gyakorlatban sokkal magasabb összegek is lehetnek a járművekben keletkezett károk kiegyenlítésénél, aminek józan paraszti ésszel könnyű belátni az okát. Az ember szervezete, egészsége, életminősége vagy éppen a munkaképessége jóval többet ér a gépek Eurotax szerinti piaci áránál. Írtunk már olyan esetről is, amelyben az ügyvéd 187 millió forintot próbált megszerezni egyik éppen aktuális ügyfelének.
A hatályos jogszabályok szerint sokféle jogcímen járhat kártérítés. A kárelőleg például még azelőtt utalható, hogy egy balesetben komolyabban megsérült ember végleges állapotáról a baleset után orvosi jelentés készül, ez egyfajta gyors segítség, ahogy a neve mondja, előleg. Fontos hangsúlyozni, hogy ennek elengedhetetlen feltétele a tisztázott jogalap, például, hogy valaki sértett az ügyben, és a rendőrség szerint a baleset más szabályszegése miatt következett be.
Másik jogcím a vagyoni kártérítés, gyakorlatilag az ápolásra, kezelésre, rehabilitációra, a sérült vagy családja által kifizetett költségek megtérítésére járhat a gyógyszerektől az uszodaköltségeken át a gyógytornászhoz járás közben elautózott üzemanyag áráig.
Kívülálló számára talán a sérelemdíj a legérdekesebb, és talán a legnehezebben forintosítható. Ennek lényege, hogy megpróbálja kompenzálni a sérült személy életéből a baleset következményeként kiesett, ezért az életminőségét csökkentő szokásokat. Egy példa a lehetséges millióból: korábban rendszeresen focizott a sérült a kamasz fiával, a baleset után már nem tud úgy futni, erre is járhat kártérítés, ami akár havi járadék formájában is igényelhető. Mondjuk valaki élete végéig kezelésre szorul, ezért is fizetni kell a biztosítónak havi rendszerességgel a fenti három jogcímen felül.
Nagyon fontos, hogy kártérítés a sérült mellett azon családtagjainak is járhat, akiknek a baleset következtében költségeik támadtak, vagy bármilyen módon megváltozott az életük, mert mondjuk napi szinten ápolják a szerettüket.

(Kép: police.hu)
„Jó hírem van”
Ezer balesetből egy van, amelyikben külföldi rendszámos autó szerepel, ebben az esetben Boross Árpádnak a németországi forgalomba helyezésű jármű németországi biztosítóját kellett megkeresni a Szandra orvosi papírjaiból összeálló vaskos köteggel. Az ügyvéd utóbbi alapján számolta ki a kártérítési összeget is.
„A rendőrségi dokumentumokban szereplő külföldi rendszám alapján kellett kinyomozni a jármű biztosítóját, amely egy egészen pici, németországi biztosító, magyarországi képviselet nélkül” – mondja az ügyvéd. Amennyiben olyan nemzetközi biztosítóval állt volna kapcsolatban a jármű, amelynek van nálunk leánya, itthon is el lehetett volna kezdeni az ilyenkor elég gyakori küzdelmet a sérült képviselője és a balesetokozó biztosító között.
Ez a német biztosító azonban ismeretlen nálunk, így a törvény szerint átkerült az ügy a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (Mabisz), az általuk kijelölt orvosnál kellett megjelenni Szandrának vizsgálaton. „Nagyon korrektek voltak, végül magyar viszonyok között tisztességes kártérítési összeget sikerült elérni az ügyfelem számára” – állítja az ügyvéd.
A kártérítési ügy is több hónapos procedúra volt, mígnem egyszer csak megcsörrent Szandra telefonja, az ügyvédje nevét látta meg a képernyőn. „Azzal kezdte, hogy jó híre van. Ötmillió forint kártérítés, a Mabisz utalja majd” – mondja a nő, akinek az információi szerint innentől a szövetség feladata lesz behajtani az összeget az autós biztosítóján.
A maradandó sérülései után ötmillió forint kártérítést kap, aztán várja a rendőrség levelét, hogy vajon mit kap majd az őt hátulról elgázoló autós.