Ahogy az ember elkezdett közlekedni, utazni, és egy kisebb falunál összetettebb városszerkezetben is biztonsággal el kellett jutnia egy megadott pontra, egyre hasznosabb lett, ha egy útnak, közterületnek volt neve, száma. De ki, és mi alapján dönti el, hogy kiről, miről neveznek el egy utcát, teret, és milyen tábla kerül ki az utcasarokra?
Mikor kezdődött?
Pesten 1797-ben történt az első hivatalos utcanévadás, és még 20 év kellett ahhoz, hogy az első utcanévjegyzék is elkészüljön. Persze korábban is szükség volt valamiféle megnevezésre, hogy tájékozódni lehessen egy városban, de ezt addig a jellegzetes épületek, vendéglők, fogadók, műhelyek segítették a róluk elnevezett utcákkal, terekkel. De lehettek névadók a jellemzően ott űzött mesterségek, a helyi etnikum, vagy földrajzi nevezetesség is. Nagyjából ekkor jelentek meg a személynevek is az utcatáblákon, és akkoriban előfordulhatott az is, hogy még élő emberről neveztek el egy-egy utcát.
1870-től aztán egy hivatal vette át a névadás feladatát, aminek előnye is volt, a sok egyforma elnevezést igyekeztek megritkítani, és magyarították a korábban főleg német nyelvű feliratokat is. Az I. világháború után lett először divat az átnevezősdi, és ahogy tébolyodott a világ, úgy jelentek meg a Horthy Miklósról, Mussoliniről – itt az utcaátnevezési javaslattól a kivitelezésig alig fél nap telt el –, Hitlerről elnevezett közterületek. Amiket a II. világháború után szintén átneveztek, akkor a korábbi névadók helyét átvették a Vorosilovok, Ságvárik, Néphadsereg útják, Lenin körutak.
A Lenin körút tábla már egyszer ’56-ban is lekerült a helyéről – Fortepan – Lovrecz Éva
A rendszerváltozás után ismét új neve lett egy rakás utcának, térnek, eltűntek a hirtelen gazemberré minősített kommunista hősök nevei, és eltűntek a Lenin, Vöröshadsereg utcanévtáblák is. Bár jó ideig még a Felszab volt a találkozási hely, és nem a Ferenciek tere, igaz, az idősebbeknek meg sosem lett Felszabadulás tér, amit ők Ferenciek terének hívtak korábban. Mindegy is, lényeg, hogy mindenki tudta, hol lesz a találka, bárhogy is hívták a teret.
Hogy kap nevet egy utca?
Budapesten egy közterület elnevezésének kezdeményezésére a lakóhelyén és a fővárosi önkormányzatnál bárki jogosult, de a végső döntést a fővárosi önkormányzat hozza majd meg. A döntést minden esetben megelőzi az érintett kerület véleményének kikérése is, ahol a helyiek véleményét is figyelembe veszik.
Vannak persze szabályok is. Korábban nem volt különösebb probléma, ha élő emberről neveztek el utcát, de ez időközben megváltozott. Rossz hír, hogy most már el kell halálozni ahhoz, hogy valakinek a neve utcatáblára kerülhessen. Szintén rontja az ember utcanévként halhatatlanná válásának esélyeit, ha részt vett a XX. század önkényuralmi politikai rendszereinek kiépítésében vagy fenntartásában. Bármelyikében.
Felszabadulás tere – Ferenciek tere – Fortepan – Főmterv
Alapból leghamarabb halála után 5 évvel lehet valakiről utcát elnevezni, de díszpolgárok esetében ettől eltekinthetnek. Ennek ellenére újabban névadáskor megpróbálják inkább kerülni a személynevek használatát, és inkább a tájékozódást segítő irányjelölő, vagy helyhez kapcsolódó elnevezéseket részesítik előnyben.
Szintén nem lehet egy közterületnek számjegyeket, dátumokat tartalmazó nevet adni. Itt is van kivétel, a már korábban így elnevezett XVII. kerületi arab és római számos utcák és az 1900-ban elnevezett XXII. kerületi római számos utcák nevei megmaradhattak. Ugyanígy az 1993 előtt elnevezett, dátumot tartalmazó elnevezések is. Ha viszont átmegy az elnevezés, akkor 15 évig ez is marad, megváltoztatni csak ennyi idő után lehet.
Aki viszont reggel még az Alekszej Grigorjevics Sztahanov utcából indult dolgozni, és estére már a Pató Pál utcában találja magát, annak könnyebbség, hogy másnap nem kell az okmányirodában kezdenie a napot, nem kell új okmányokat készíttetnie.
Egy új útnál a lejegyzést követően egy év van arra, hogy nevet találjanak a friss ropogós közterületnek. Egy város fejlődése, alakulása közben előfordulhat az is, hogy egy közterület eltűnik. A fizikailag megszűnt utcák nevei is kikerülnek a nyilvántartásból, a megszűnést 30 napon belül kell bejelenteni.
Férfi vs. női név
Budapesten kb. 2600 olyan közterület található – ez az összes nagyjából 30 százaléka –, amit valós vagy kitalált személyről neveztek el. Jellemző, hogy ezek 89 százaléka férfiak nevét viseli, a maradék 11 százalék jutott csak a nőknek. Leggyakrabban írókról, költőkről neveznek el köztereket, de a politikusok is jól állnak a második hellyel. Őket a hadvezérek, katonák, majd a tudósok követik a rangsorban.
Amikor a Földrajzinév-bizottság is csak csóválja a fejét
Jó pár közterület-megnevezésre alkalmatlan javaslat is a bizottság elé került, mutatunk néhányat közülük. Balatonlelle város polgármestere kérésére a Földrajzinév-bizottság megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Cirkusz utca és a Nemzeti Cirkusz utca névalakok nem alkalmasak közterület elnevezésére. Dunavarsányban a Moby Dick utcát is leszavazták, és alkalmatlannak bizonyult a Lovaszugoly, máshol pedig a Naturaqua köz elnevezés is.
Szintén nem tartotta alkalmasnak a bizottság a Nincs javaslat nevet sem, ami úgy sejtem, sajnos nem egy igazi mestertroll ötlete volt, hanem inkább csak valami hiba miatt kerülhetett a bizottság elé. Pedig biz Isten szívesen laknék a Nincs javaslat sugárút 34/Z-ben. Aki örömét leli abban, hogy a Földrajzinév-bizottság döntéseit olvasgatja, annak itt egy csodaszép dokumentum, ebből lehet csemegézni.
Utcanév mint üzenet
2021 szeptemberében a Fővárosi Közgyűlésen döntöttek néhány IX. kerületi közterület új elnevezéséről. Aki elfelejtette volna, ezen a területen épült volna fel a kínai Fudan egyetem kampusza. Akkor úgy tűnt, hiába a tiltakozás, mindenképpen megépítik az intézményt, így a kerület polgármestere hivatalosan is új nevet adott a környék pár utcájának – ezek közül a Helyi kikötő út és Hídépítő utca elvesztette régi nevét, míg a két másik közterületnek eddig nem volt neve –, ezek a Szabad Hongkong út, az Ujgur mártírok útja, Dalai láma út és Hszie Si-kuang püspök út nevet kapták, világos üzenetet küldve.
A IX. kerület új utcanevei
Utcanévbokor
Tépted már a hajad, amikor valami női névre emlékeztél csak a címből? És ott álltál tanácstalanul az Anna, Tímea, Orsolya és Gizella utca által közrefogva? Na, ez az utcanévbokor, amikor egy témára – nőinév, virágnév, fák, gombák, akármi – koncentrálva adnak nevet az utcáknak, tereknek. Ilyenből rengeteg van Budapesten, a XIII. kerületben például a Cimbora, Pajtás, Vőfély, Menyasszony, Unoka, és még ki tudja, milyen utcák sorakoznak egymás mellett, a IX. kerületben, a pályaudvar közelében lévő lakótelepen a Szemafor, Szerelvény, Szerkocsi, Töltés, Vasbakter, Váltó utcák követik egymást egy kupacban, míg a X.-ben a katonai tematika mellett döntöttek az Önkéntes, Őrnagy, Strázsa, Százados, Tábornok, Tisztes, Utász stb. utcáknak nevet adók.
Rokoni kapcsolatokról elnevezett utcák a XIII. kerületben
A XXII. kerületben a horgásztelepen pedig mi másról, mint halakról elnevezett utcák találhatók: Angolna, Balin, Busa, Dévér, Compó, Márna, Naphal, Pikó, Törpeharcsa. Máshol a fáknak, vagy épp a virágoknak, mesterségeknek köszönhetik nevüket az utcák. Biztos jó megoldásnak tűnik, de a tájékozódást nem igazán könnyítik meg.
Autózáshoz köthető utcanevek
Annyire nem váratlan fordulat, hogy a hazai autógyárak környékén – van belőlük jó néhány – épülő új utcák nevei, vagy legalább egy részük, valahogy kötődik a gyárhoz. Ilyen a Mercedes-Benz kecskeméti gyára is, ahol kapásból van egy Mercedes utca. Meglepő az egyszerűség, mert a gyár elég sok energiát öl abba, hogy ne Mercedest vagy Mercit, ne adj’ Isten Merdzsót mondjon valaki, hanem görgesse végig a teljes márkanevet, ami így teljes: Mercedes-Benz. Erre pont a gyár mellett, az 5-ös út körforgalmából kihajtva ott van a Mercedes utca.
A Mercedes-Benz gyár környéke
Van még a gyár területén Daimler utca is, amely a gyártól távolabb egyszer csak átvált Barényi Béla utcába. Ha valakinek magyarázni kellene, akkor Barényi volt az, aki a Mercedesnél alkotta meg a 30-as évek környékén az első-hátsó gyűrődőzónával ellátott biztonsági karosszériát, amit 1951-ben szabadalmaztatott. Megoldását azóta minden autógyár alkalmazza. Már amelyiknek fontos a biztonság.
Ugorjunk egy nagyot Győrbe, az Audi-gyár környékére, ahol egyáltalán nem tolták túl az utcák elnevezését, mindössze egyetlen Audi Hungária névre keresztelt út található az üzem mellett. Fut még egy Kandó Kálmán utca is a gyár déli felén, az ő neve is ismerős lehet, de neki inkább a vasútvillamosításhoz van köze, nem az autógyártáshoz.
Az esztergomi Suzuki- és a szentgotthárdi Opel-gyár – ahol egy ideje már olyan márkáknak is gyártanak, mint a Peugeot, Citroën, DS, Opel, Fiat, Jeep, Alfa Romeo – viszont nem élt ezzel a lehetőséggel, sehol nincs a márkákra utaló elnevezés. A debreceni BMW-gyár még messze van a sorozatgyártástól, valószínűleg egyelőre van jobb dolguk is, mint az utcanévtáblák leendő feliratain töprengeni. De valószínűleg ennek is hamar eljön az ideje.
